A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MÚZEUM ÉS GYŰJTEMÉNYEK - ZOMBORI István: A Móra Ferenc Múzeum '56-os gyűjteménye

mutatják, jelezve az ott lévő férfiak, nők, gyerekek kerékpárjukat toló emberek látványával, hogy itt szinte minden nap, reggeltől estig itt voltak az emberek, és mikor feljöttek beszélgetni, új híreket hallani, egymást bátorítani, és ezeknek a pontos dátumát csak akkor tudjuk meghatározni, ha — mint például Kaló Flórián szavalása esetében, — ennek a dátumát tudjuk. Azt is láthatjuk, hogy a Kossuth szobor talpazatán rendszerint látható Petőfi arckép, illetve egy-egy Kossuth-címer. Azt hozzá tudjuk tenni, hogy időrendi meghatározást jelent számunkra, hogy a Kossuth szobor tetején lévő zászlón a fekete szalag október 26.-a után a sortűz folyamán lelőtt Schwarcz Lajos halála után jelent meg, tehát ezek a fekete szalagos képek már október 26-án, vagy azt követően készültek. (Amint korábban jeleztük a Kaló Flórián-féle képről tudjuk, hogy 25-én készült, tehát elképzelhető, hogy a gyászszalagot egy nappal korábban, már a pesti sortűz áldozatainak emlékére fölrakták). Nehéz megmondani, hogy a szovjet harckocsikat ábrázoló képek mikor készültek, hisz ezek aztán november folyamán végig itt voltak. Ily módon pontosan nem tudjuk állítani, hogy az adott képek november 6.-án, vagy az azt követő napokban készültek. Kétségtelen viszont, hogy ezeknek a képeknek az elkészítése az elkészítők részére kockázattal járt. A fényképek legnagyobb részét egészen bizonyosan Liebmann Béla készítette. Liebmann Béla az 1899-1998 között élt, és csaknem 100 éves korában meghalt fotográfus Szeged jellegzetes figurája volt, aki önálló fotóműteremmel rendelkezve az 1930-as évek Szegedjének kiváló megörökítője volt. Rendszeresen készített fényképeket a város életében történtekről, kiváltképpen a színházi előadásokról, színészekről, karmesterekről. E minőségében ő volt az, aki a mai napig ismert, mintegy 10-12 fotót készített 1937-ben, az akkor Nobel-díjat kapott szegedi professzorról, Szent-Györgyi Albertról. 1941-ben munkaszolgálatra vitték és csak 1945 második felében tért haza, így erre a 4 évre vonatkozó időszak sajnos, az ő munkásságából kiesik. Azonban 1945 végétől kezdve ismét készíti fotóit a legkülönbözőbb politikai és közéleti eseményeken. A későbbiek folyamán az ő fotóműtermét is államosították és így a szegedi sajtóhoz került. E minőségében immáron a hivatalból vett részt a legkülönbözőbb eseményeken és úgy véljük, hogy az 1956-os októberi eseményeket is így fotózta. Ez részére egy fajta hivatali mentességet is jelenthetett. Ugyanakkor minden bizonnyal a különböző eseményeken való megjelenése a saját érdeklődésen túl, egy fajta hivatali irányítás alapján is történt. Pontosan nem tudjuk, hogy miképpen, de tény az is, hogy fotóinak egy része a megfelelő hatalmi szervekhez is elkerült 1956 után. Az itt látható fotók és egyáltalán a múzeum fotógyűjteményében lévő, közel 60 db. Liebmann '56-os fotó gyakorlatilag őtőle került vásárlás, illetve ajándék révén a rendszerváltás után, az 1992-ben került a múzeum birtokába.

11 El kell mondani, hogy a múzeumnak, ezen belül a Történeti Osztálynak az 1970-es évektől kezdve jó, személyes kapcsolata volt Liebmann Bélával. Később a múzeum vele megállapodást kötött és gyakorlatilag a több tízezer darabból álló fotógyűjteményét a múzeum megvásárolta tőle. Ez a hatalmas mennyiségű, sajnos a legtöbb esetben dokumentálatlan anyag részben még ma is földolgozatlanul 11 MFM Történeti Fotótár. Ltsz.: 22155-56; 26479-26484; 26487-26533.