A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MÚZEUM ÉS GYŰJTEMÉNYEK - ZOMBORI István: A Móra Ferenc Múzeum '56-os gyűjteménye

események jelentősen hozzájárultak az október 23-án Budapesten kirobbant forradalomhoz. Azt kívánják tudatosítani, hogy az 1956-os forradalom október 14-én, Szegeden kezdődött, amikor a egyetemista-főiskolás hallgatók elhatározták egy új, a hivatalostól különböző ifjúsági szervezet létrehozását. Az elhatározást, amely az egypártrendszer által uralt Rákosi-rendszer alapjait kérdőjelezte meg. tett követte. Október 16-án a folyamat újabb fordulatot vett. A jelenlegi ismereteink szerint a szegedi egyetemisták és főiskolások között olyan elégedetlenség keletkezett — nyilvánvalóan nem függetlenül azoktól az indulatoktól, amelyek Rajk László és társainak 1956. október 6.-i, budapesti újratemetése kapcsán gerjedtek, — amelyek az október első felében Szegeden tartott különböző, kisebb-nagyobb megbeszélések egy újabb összejövetelhez vezettek. Október 16.-án váratlanul — az eddigi föltárások és kutatások szerint, még a résztvevők számára is meglepő módon — az egyetem bölcsészkari épületének, az Auditorium Maximum termében gyűlést tartottak, amelyen elhatározták a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egyesületének Szövetsége megalakítását. Ez volt a MEFESZ. Ezen az alakuló ülésen már különböző pontok fogalmazódtak meg,

2 amelyek az egyetemi hallgatók követelésein túlmutató pontokat is tartalmaztak (pl. sajtószabadság, idegen katonák kivonása stb.). Ez az esemény Budapesten is ismertté vált, és a diákok meglévő kapcsolatai, illetve a Szegeden tanuló és Budapestre hazautazó diákok révén nyilvánvalóan tovább terjedt. A hatalom minden eszközzel igyekezett a diákok ezen szerveződését megakadályozni, ami azonban nem járt sikerrel. Sőt, a szerveződés és a diákok indulata oly mértékben fokozódott, hogy 1956. október 20-ára egy újabb, még az eddiginél is teljesebb és szélesebb körben meghirdetett gyűlés megtartására került sor, ugyanezen a helyszínen, az Auditorium Maximumban. Úgy tűnik, hogy nemcsak a helyi diákok készültek erre, hanem már Budapestről is érkeztek résztvevő diákok, (küldöttek?). Ugyanakkor az eseményről készült kiváló minőségű fotók, (amelyek Liebmann Béla fotói) azt jelzik, hogy az esemény ismeretében a fönnálló hatalom a megfelelő képviselőit is elküldte ide. Hogy kik, hányan voltak jelen, akik jelentést készítettek hatóságok részére, nem tudjuk, de egészen bizonyos, hogy a profi fotós Liebmann Béla részvétele sem egyszerűen csak a riporteri fotózásban jeleskedő ismert szegedi fotós magánakciójának tekinthető. Kétségtelen az is, hogy a jelenleg a múzeumi gyűjteményben őrzött, az október 20.-Í nagygyűlésen készült több fotón látható, hogy egyrészük igen jó minőségben a hallgatóságot mutatja be, míg a másik részük a nagyszámú elnökséget, akik között szegedi közéleti személyiségek, egyetemi professzorok láthatók. Ugyancsak a fotókon több esetben tintával történő beszámozások is megfigyelhetők, ami tipikusan az 1956-os forradalom utáni megtorlás idején a hatóságok által alkalmazott módszerre utal, és a különböző személyek beazonosítására szolgált. Tény, hogy ezen a nagygyűlésen számos olyan határozat született, amelyek megfogalmazásuk és leírásuk révén Budapestre kerültek, és amelyek a Budapesten október 23-án kitört forradalmi események követelései között vissza1 Erre nézve lásd: NAGY István: „... a fiatal szívek forradalma" A szegedi pedagógiai főiskolások 1956. Szeged, 2005. A vonatkozó rész 116-117. 2 NAGY i. m 196-121.