A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)
UJSZÁSZI Róbert: V. László ismeretlen verdejegyű denára
ion tárgyalja a címervariációkat mutató véreteket. A darab átmérője 13-15 mm (erősen tojásdad, szabálytalan alakú lapka, hátoldali éremképe koncentrikus), súlya 0,38 g, anyaga réznek tűnik, minden bizonnyal gyenge ezüst ötvözet. 6 A darab kiállását tekintve megfelel a típus általános jellemzőinek, nem hamisgyanús. A verdejegy első betűjének feloldása nem jelent különösebb nehézséget. Erre az időre ugyanis már kialakult az a klasszikusnak mondható verdejegy rendszer, amely évszázadokig meghatározó eleme volt a magyar pénzeknek. A verdejegy két tagból áll, melyek többéire betűk, néha lehetnek címerek, vagy címerállatok, esetlegesen előfordulhatnak más figurális jelzések, ligaturák is. Az első tag a verdehelyet jelzi, általában az adott település latin, német, vagy magyar nevének kezdőbetűjét felhasználva. A második tag (az úgynevezett mesterjegy) a pénzverésért felelős személy nevének kezdőbetűje, vagy valamilyen más hozzá kapcsolható jelkép. A pénzverést irányító személy többnyire a kamaraispán, más néven kamaragróf. ' A C jegy egyértelműen köthető Kassához. Kassa 1440-től a felvidéket hatalmában tartó, Erzsébet pártján álló Giskra fennhatósága alá tartozott. 8 Giskra Kassán és Körmöcbányán folyamatosan veretett pénzeket V. László nevére, I. Ulászló pénzeihez hasonló formában, azokkal párhuzamosan. Ezt a tevékenységet 1452-ig, az úgynevezett körmöcbányai egyezség megkötéséig folytatta. 9 Ez az egyidejű pénzverés számos kérdést és problémát vet fel, melyeket mai tudásunk szerint nem lehet megválaszolni. A C - P verdejegyű dénár tehát egyértelműen kassai veret, de a mesterjegy, vagyis a P betű jelentésének biztos feloldása ez idő szerint nem adható meg. Az 1440-1452 közötti időszakból csak három kassai kamaraispán neve ismert: Hannus 1440-ből, 10 illetve Mordar Pál és Gremczer Ágoston, mindketten 1451-ből. 11 Esetlegesen szóba jöhet, hogy talán bizonyos időszak5 Például: P 128, P 137, P 144, P 146. P 148. 6 A CNH 201, illetve a CNH 149 típusok rossz minőségben készültek, ezüsttartalmuk többnyire a 10 %-ot alig haladja meg, sok esetben alatta is marad. Ezen típusoknál még ritkán, de előfordulnak ezüsthártyás példányok. 7 Igaz ugyan, hogy pontosan a CNH 20 l-es típusnak vannak úgynevezett frank verdejegyrendszer szerint képzett jegyei (vagy legalábbis ahhoz hasonlóak) 8 Giskra cseh származású huszita zsoldosvezér volt, akit Erzsébet (Albert király özvegye) 1440 elején fogadott szolgálatába, amikor is a magyar rendek szembe helyezkedtek V. Lászlóval a csecsemő királlyal. Az Erzsébet és I. Ulászló között kitörő polgárháborúban mindvégig a királyné oldalán állt, és később is László híve maradt. Az 1450-es évek végén ugyan konfliktusba keveredett Mátyással, de végül is a király pártjához csatlakozott és ott is maradt egészen 1470 körül bekövetkezett haláláig. Életérői és a korszakról bőven tájékoztat TÓTH-SZABÓ 1917. 9 Még később is kapott engedélyt Körmöcbányán pénzverésre, de ekkor már bérleti szerződéssel megpecsételve. V. László által engedélyezve. HUSZÁR 1964. 53. o. 10 1440. április 23-ai említéssel ismerjük nevét. HORVÁTH - HUSZÁR 1956. 28. o. Mivel Giskra csak 1440-második felében szerezte meg a felvidéki bányavárosokat, valószínűleg Hannus Giskra alatt már nem töltött be hivatalt. így tulajdonképpen csak két kassai kamaraispán nevét ismerjük. A CNH 201 veretése egyébként valószínűleg csak 1440 második felében indult meg. (1442 közepéig folyhatott veretése) POHL 1966. 52. o. SCHULEK 1941. 45-46. o. 11 Kettejüket egy oklevél említi, oly módon, hogy úgy tűnik közösen bérelték a kassai verdét. HORVÁTH - HUSZÁR 1956. 29. o. Bár Gremczer (más néven Grenitzer) nevét csak 1451-ből ismerjük, POHL mégis feltételezi, hogy már 1440 elejétől verhetett pénzeket Kassán, még abban az időszakban, amikor Albert pénzeit posztumusz véretekként készítették. Úgy gondolja, hogy Erzsébet irányította a kassai verdét egészen 1442 decemberében bekövetkezett haláláig. POHL 1968a:
