A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

hetett folytatni. Amikor már nem volt nyereséges, a birtokot értékesítették, esetleg a veszteségek kiegyenlítésére a hitelezők kezére adták. A Rónay család és a község birtokán túl a legnagyobb földtulajdonnal a szegedi székhelyű Mezőgazdasági Kenderipari Rt rendelkezett, mely a Szegedi Kenderfonógyár Rt. egyik „testuérvállalataként" a gyár alapanyag-termelését biztosította.

4 ' Az Rt-t 3 millió K alaptőkével 1916-ban alapították. Fő profilja a kenderáztatás és -kikészítés volt, ehhez pedig igen nagy területen folytattak kendertermelést. A cég alapítása mögött a Szegedi Kenderfonógyár állt, az igazgatóságban ekkor Strasser Alfréd, Vészi József, Wimmer Fülöp, Faragó Lajos és Weil Zsigmond foglalt helyet.

48 A cég alaptőkéje 1920-ban már 12 millió K-ra emelkedett, s ezzel együtt vagyona és jövedelmezősége is növekedett. 1922-ben a vagyonmérleg 29 mülió K-t mutatott, az üzemi jövedelem 19,6 K, a kisbérletek összege 117 ezer K, míg a tiszta nyereség 631 ezer K volt. Ekkorra részben az igazgatóság összetétele is megváltozott, Wimmer Fülöp, Weü Zsigmond és Faragó Lajos neve mellett dr. br. Kohner Adolf (Bp.), Horváth Zsigmond (Bp.) és dr. Szász József nevét találhatjuk. Az Rt ebben az időben már kendergyárral rendelkezett Komádiban, és önálló gazdasága volt Kiskirályság és Iszappuszta mellett Kiszomboron is, az övék volt a néhány évvel korábban még Nákó Kálmán kezében lévő Porgányi birtok, legalábbis az a része, amely a Trianoni békeszerződést követően magyar területre esett, és a kiszombori határhoz tartozott.

49 A vállalat itteni gazdálkodásáról nem rendelkezünk adatokkal, de azt tudjuk, hogy Zomboron nevével ellentétben nem csupán a kendertermelés volt a fő profilja, hanem a búzatermelés is. 1918-ban pl. búzatermésének egy részét biztosan a Selmeczy-féle malom raktáraiban tárolta,

50 s valószínűsíthető, hogy ezt tette a következő években is. A vállalat természetesen kendertermeléssel is foglalkozott a zombori határban. A növény termesztése ekkortájt honosodott meg ismét a községben. Néhány gazda kipróbálta, és miután jó eredményeket értek el, már a községtől kérték, hogy építsen kenderáztatót.

51 Erre nem került sor, valószínűleg azért, mert az Rt átvette tőlük a nyersterméket. A porgányi területen folyó kendertermelés nagyságrendjéről és módjáról nem rendelkezünk adatokkal. Noha a cég maga eltűnt a húszas évek második felében (1927. jún. 26-án beolvadt a Szegedi Kenderfonógyárba

52

), a kendertermelés továbbra is folyt a község területén. Rónay Magda uradalma 1937-ben azon magyarországi birtokok közé tartozott, ahol „a művelésük alatt álló területükhöz viszonyítva a kendert számottevő területen termelik. 1,53 Az 1935-ben végrehajtott mezőgazdasági összeíráshoz kapcsolódóan 1925 után ismét számba vették a 100 kat. holdnál nagyobb birtokokat és birtoko47 KISS Ferenc - TONELLI Sándor dr. - SZ. SZIGETHY Vilmos: Szeged. Bp. 1927. A Magyar Városok Monográfiája Kiadó-hivatala. Magyar Városok Monográfiája 1. 211. 48 Nagy Magyar Compass 1916-1917. II. Bp. 1917. 858. 49 Uo. 1918/19-1919/20. II. 1920. 869., Magyar Pénzügyi Compass 1921-1922. Bp. 1922. 1062. 50 MVL V 261-4. 33/1918. 51 Uo. 23/1918. 52 Magyar Pénzügyi Compass 1927-1929. II. Bp. 1928. 558. 53 OMC 1937. 379.