A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

BOGOLY József Ágoston: Omnis lectio est selectio. Eötvös József Charles de Montalembert-hez írt leveleinek historiográfiája (I. rész)

a történeti forrássá avatott szövegek, történelmi nyomok elemzésénél a következő problematikát tárja fel: „A történésznek, aki túltekint saját személyes élményein és emlékein, és kérdésektől, vagy akár vágyaktól, reményektől és aggodalmaktól vezérelve fordul a múltnak, elsősorban fennmaradt nyomokkal van dolga, amelyek kisebb-nagyobb számban ma is rendelkezésre állnak. Amikor ezeket a nyomokat forrássá, a megismerni szándékozott történelem tanúivá avatja, mindig kétféle területre lép. Vagy olyan tényeket vizsgál, amelyek már korábban nyelvileg megfogalmazódtak, vagy olyan tényeket rekonstruál, amelyek azelőtt nem nyertek nyelvi alakot, de különféle hipotézisek és a megfelelő módszerek segítségével a reliktumokból kihámozhatok. Az első esetben a forrásnyelv megörökölt fogalmai afféle heurisztikai belépőül szolgálnak a letűnt valóság megragadásához. A második esetben történészünk ex post megalkotott és definiált fogalmakhoz folyamodik, azaz olyan tudományos kategóriákkal él, melyek magukban a kútfőkben nem fordulnak elő."

15 II. EÖTVÖS JÓZSEF CHARLES DE MONTALEMBERT GRÓFHOZ ÍRT LEVELEI. A SZÖVEGKIEMELÉS, MINT ÉRTELMEZÉS Társadalmi-történelmi fogalmak, kulcsmondatok kiemelése Eötvös József olvasta Montalembert katolikus érdekekről szóló munkáját. A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra című Eötvös-mű és Montalembert írásának szemléleti rokonsága. „(...) alkalmam volt olvasni az Ön kiemelkedő munkáját a katolikus érdekekről. Az ebben a könyvben kifejtett nézetek a római katolikus egyház civilizációnk fejlődésére gyakorolt hatásáról, csakúgy, mint a nagy egyházszakadásnak a polgári szabadságot érintő következményeiről, megegyeznek az általam írott „A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra" című, 1851-ben magyarul kiadott munka gondolataival... (...). Ez a közös meggyőződés késztet arra, hogy bátorkodjam említett munkám német fordítását Önnek bemutatni, mely most Ön előtt még bizonyára ismeretlen, és amelynek második és egyben utolsó kötetét hamarosan befejezem.(...)" (Eötvös József levele Charles de Montalembert-hez, 1853. jan.15. ) A parlamentáris kormányzati forma. Charles Guillaume Hello: Du régime constitutionnel dans ses rapports avec l'état actuel de la science sociale et politique (Az alkotmányos rendszer és viszonya a társadalmi és politikai tudomány jelenlegi álWHITE, Hayden: Az elbeszélés kérdése a mai történelemelméletben. In: A történelem terhe. Bp., 1977. 143-204., MANET, Pierre: Tocqueville and the Nature of Democracy. London, 1966.; BERNSTEIN, Serge - WlNOCK, Michel: L'invention de la démocratie 1786-1914. Paris, 2003.; BÉNYEI Miklós: Eötvös József könyvei és eszméi. Bp. 1996.; GÁNGÓ Gábor: Eötvös József könyvtára. Bp., 1996; BODY Pál: Eötvös József. Bp., 2004. 134-137. 15 KOSELLECK: (2003) i. m. 402.