A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

ORBÁN Imre: A római katolikus közösség története Kiszomboron

Népszerűek voltak a körmenetek (föltámadási, úrnapi). „Soha nem láttam azelőtt ilyen tömegmegmozdulást Kiszomboron" — jegyzete föl a História Domusban a plébános. Ugyanakkor megjegyezte, az is igaz, hogy „a népnek bizonyos rétege most sem mozdul és idegen marad az Egyház számára. " Az Egyház életében megkülönböztetett fontossággal bírt az ún. Boldogasszony Év, melynek ekkor demonstratív szerepe is volt: bizonyítani a hatalmat mind inkább kisajátító kommunista párt vallásellenes ideológiájával szemben az Egyház erejét és támogatottságát. Az 1947. szept. 28-án tartott alkalmi körmeneten hatalmas tömeg vett részt. A Boldogasszony Év ájtatos ságokkai, búcsújárásokkal, templomi programokkal telt. Különösen népszerűek voltak a hadifoglyokért végzett imádságok, hisz szinte nem volt család a faluban, melynek ne lett volna fogságban sínylődő tagja.

1 A húsvéti gyónók aránya 20 % volt. A katolikusok a böjti előírásokat követték, „de nehéz mezei munkába szalonnát" vittek, s „táncolások" is előfordultak a nagyböjtben.

159 Az ünnepeket is általában megtartották, de ha úgy alakul, ezen „igen könnyen túlteszik magukat. " A házasságokat, ha csak nem volt egyházi akadálya,

160 templomban is megkötötték. A plébánia, melynek éves jövedelme 1200 Ft volt, 6 hold kántorfölddel, 29 hold javadalmi földdel, és a plébánia kertjével rendelkezett. Gondot jelentett, hogy 1944-től a javadalmi földre nem tudtak új bérlőt szerződtetni. A földreform viszont nem érintette a kiszombori plébániát.

161 A szabadság utolsó pillanatait kihasználva az egyházközség az 1947-es Mária-évben Lurdesi barlangot épített. A plébánia helyzete a Rákosi-diktatúra alatt 1940-es évek vége és az 1950-es évek eleje az egyházellenes akciók erősödését hozta. Az országos politikának megfelelően a diktatúra képviselői helyben is a leszámolásra törekedtek. Képtelen vádak, hazugságok, aljas akciók — ezek e néhány év jellemzői. A hatóságok részéről gerjesztett hangulatra jellemző a községi képviselő-testület Mindszenty prímás elleni állásfoglalása. Őt magát a „fekete reakció ' vezetőjének nevezték, munkáját uszításnak bélyegezték. A leghevesebb támadások a hitoktatást érték. Kleitsch plébános a heti több mint harminc hittanóra ellátására a szegedi iskolanővérektől kért segítséget. Kedvező választ kapott, így 1948 szeptemberében két apáca érkezett Zomborra. Magánháznál laktak, ellátásukról a hívek, tüzelőjükről a plébánia gondoskodott. Hamar népszerűvé lettek, lendületet adtak a hitoktatásnak. Az időlegesen visszakapott legényegyletei teremben is szerveztek délelőtt, hetenként kétszer két-két órában hittanórát. A nem az iskola épületében tartott oktatás és látogatottságuk kivívta maga ellen a helyi pártszervezet haragját. Bevezetésként a makói Csanádiba Uo. 86-87. 159 KRKP irattár. Esp/II. 1947.2.d. 160 Kizárólag polgári házasságot főként újraházasodó elvált emberek kötöttek. 161 KVCS 8. és 12. 162 A fekete megnevezés utalni kívánt a reverenda színére, és az Egyház által végzett munka kommunista minősítése.