A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

ORBÁN Imre: A római katolikus közösség története Kiszomboron

nem működött. Az itthoni munka jó része a 16-17 éves fiúkra maradt. „Tudják, hogy ők most egy felnőtt ember munkáját végezik. Érzik, hogy atyjuk nincs idehaza. Anyjuktól pedig egy cseppet sem tartanak. " Vasárnap még csak-csak elmentek szentmisére, délután azonban sokan kocsmáztak vagy a kaszinóban dorbézoltak. A lányok „rosszabbak a fiúknál". A viselkedésüket korholó prédikáció alatt többen még a templomból is kivonultak. Férjhez akartak menni. Versengés alakult ki köztük egy-egy szabadságolt katona kegyeiért.

92 Az iskolás gyermekeknek is nehéz volt: az iskolában hadikórházat rendeztek be, tanítóik részben bevonultak, az összevont osztályokban a létszám lehetetlenné tette a normális munkát. Gond állt elő a ruházattal, a tüzelővel. Otthon munkaerejükre is szükség volt, ezért sokat mulasztottak, a hitoktatás akadozott. Az ő fölügyeletük is lazult: „nem fogadnak szót, pajkosak, rakoncátlanok, s nem akarnak még a szüleiknek sem engedelmeskedni". Az őszirózsás forradalom után a plébános elnökletével alakult meg a helyi Nemzeti Tanács. Az év decemberében azonban már szerb csapatok állomásoztak a faluban, majd 1919 májusában megérkeztek a franciák. A hitélet rendkívüli körülmények között folyt. A megszálló franciák parancsnoka, Gondrecourt ezredes római katolikus volt, naponta részt vett a szentmisén. Egyszer, nem lévén ministráns, az oltár körül ő maga segédkezett.

94 Egyházi vonatkozású mozzanata a megszállásnak, hogy egyszer tévedésből a szokottnál korábban húzták meg a harangokat a reggeli úrangyalára. A szerbek, azt gondolván, hogy jönnek a magyarok, ijedtükben Nagyszentmiklósig szaladtak. „Szegény flótás [ti. a harangozó] a visszatért szerb katonáktól megkapta a balkáni porciót. '

m A szerbeknek végül ki kellett vonulniuk. 1921. aug. 20-án, Szent István ünnepén már arról prédikált Árpás plébános, hogy „közeli a megszabadítás". Mindenki tudta, hogy a magyar csapatok másnapi bevonulásáról beszél. A jeles napon tábori misét mutattak be. Okt. 8-án Horthy Miklós is ellátogatott a faluba.

96 Az üdvözlők között a plébános is beszédet mondott. Az ünnep idejére a hazafiság jeleként kihelyezték a templom Szent István király fölajánlja a koronát Szűz Máriának képét a kormányzó számára készített emelvényre. TALPRA ÁLLÁS TRIANON UTÁN Kiszombor a trianoni tragédia után határszéli településsé vált. A szerb megszállók kifosztották, vonzáskörzetét a trianoni diktátum megcsonkította, Porgány filiája Romániához került. A Marostól délre eső plébániákkal, Temesvárral való kapcsolat fönntartása lehetetlen volt. Mindezek ellenére a falu lelkileg hamar magára talált. A település, a Rónay család és az egyházközség ebben szorosan 92 Hist. Dom. 30-31. 93 Uo. 94 Uo. 30. 95 Uo. 31. 96 Uo.