A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

ORBÁN Imre: A római katolikus közösség története Kiszomboron

A falu lakóinak életét egyházi és világi törvények egyaránt szabályozták. Este 10 óra után és tiltott időben zenés mulatságot nem rendeztek, különösen a század első felében az egyházi ünnepeken meg nem engedett munkát nem végeztek. A szentmiséket a hívek látogatták, de megjegyezték róluk, hogy kevesen énekeltek. Szükség esetén, azaz, ha életképtelennek tűntek, az újszülöttek keresztelését a bábák elvégezték.

38 Vasárnap és ünnepeken vásárokat, árveréseket nem tartottak. Nyilvános házasságtörés, húsvéti gyónás elmulasztása 1837-ben még nem fordult elő. A böjti fegyelmet nem törték meg. A plébánia számára a hívek párbért fizettek: házaspárokként évente 2 Ft-ot és fél ice kifőzött tehénvajat vagy „egy pár jó ölni való csirkét. ^

40 A gyerekek hitoktatásra jártak. Ebben különösen is segített, hogy helyben katolikus iskolát létesítettek. Az iskola számára 1831-ben egy zöldszínű, katonai zászlóra emlékeztető lobogót készítettek. Egyik oldalán IHS, a másikon Mária nevének betűi voltak láthatók. Fölirata: „A Tanulók Serkentésére" és „Tudományok kedvelői. ^

41 Kőszeghy László püspök 1803-ban és 1814-ben végzett egyházlátogatást és szolgáltatta ki a bérmálás szentségét. 1803-ban megáldotta az Oexel Mátyás költségén 1802-ben öntött két új harangot Nepomuki Szent János és Szent Mátyás apostol (az adományozó és fiai védőszentjei) tiszteletére. A harmadik harangot 1807-ben a harmadik fiú után Szent Jakabnak ajánlották.

42 A megrepedt harangok helyet 1846-ban a Rónay család új nagyharangot öntetett Mária Magdolna, Ágnes, Anna, Emilius, valamint Alajos; és egy kisebbet Szent István király és Szent Vendel tiszteletére. Az ugyanebben az évben gyűjtésből készített lélekharang Jézus, Mária és József nevére lett szentelve. Utóbbit Lonovics püspök áldotta meg 1846. júl. 22-én.

43 Adataink mutatják, hogy a plébánia hívei az újjátelepüléstől fogva „mely szenteket tisztelték kiváltképpen."

44 Az általánosan kedveltek közül különösen is sok forrásunk vonatkozik Máriára: oltár, harang, képek, szobrok jelzik élő kultuszát. 1823-ban Mária újabb faszobrát helyezték el a templomban. Tiszteletét később is 36 A XLX. sz-ban szolgált plébánosok a következők: Vaszkó András (1798-1814), Horváth Mihály (1818-1836), Drahos Gergely (1836-1852), Kövecs András (1852-1862), Gergely András (1862-1871), Nagy Károly (1871-1890), Kayser Lajos (1890-1893). 37 A táblázatot a következő adatok alapján állítottuk össze: Status Animarum Parochiae Zomboriensis 1811. ADT/Kiszombor. CATALOGUS MDCCCXXII. Szegedini, 62.1., Schematismus MDCCCXXXII. Szegedini, 59. 1. Schematismus MDCCCXXXVII. Temesvarini, 103. 1. Schematismus MDCCCXLI. Aradini, 75-76. 1. Schematismus 1868. Temesvarini. 92. 1. Schematismus 1898. Temesvarini, 124-125.1. Előbb az ortodoxok és a görög katolikusok egy rubrikába kerültek. 38 1837-ben a falunak négy bábája volt, mind római katolikus: Német Terézia, Kovacsics Ágnes, Lovas Anna és Nepel Katalin. De obstetricibus. SZCSPL I.l.c. Kiszombor. Can. Vis. 1837. III. pars 3. Caput 2. §. A keresztség nélkül elhalt gyermekeket külön, a temető egyik sarkában temették el. 39 Populus Parochianus. SZCSPL I.l.c. Kiszombor. Can. Vis. 1837. II. Pars 4. Caput 1 §. 40 Copia Contractus. SZCSPL I.l.c. Kiszombor. Can. Vis. 1837. Inventarium Nro VI. 41 Hist. Dom. 10-11. 42 Structura Ecclesiae exterior. SZCSPL I.l.c. Kiszombor. Can. Vis. 1837. I. Pars I. Caput 2 §. 43 Hist. Dom. 13. 44 Inventarium Ecclesiae Zomboriensis. ADT/Kiszombor