A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MÚZEUM ÉS GYŰJTEMÉNYEK - FÁRI Irén – PÁL László: A szegedi Móra Ferenc Múzeum rádiógyűjteménye. A szegedi rádiózás múltja és jelene

RÁDIÓ VEVŐKÉSZÜLÉKEK FORMAI FEJLŐDÉSE A magyarországi rádiógyártás az elindulása és megszűnése között (19241985) kb. 1000 különféle vevőkészüléket hozott létre.

32 A típusok 80 %-át 9 nagyvállalat állította elő. A 26 egyéb kisvállalkozás és üzem kevés típust és kis darabszámot produkált. Az első rádiók megjelenése egyszerű fadoboz különálló hangszóróval és fülhallgatóval, számbeosztással ellátott forgatógombokkal és különféle finombeállító szerkezetekkel. Ezeket követik a hangszóróval egybeépített, álló formátumú rádiók állomásnév skála nélkül. A hangszórók felül voltak. Rövidesen megjelentek a belső tárcsás vagy dobos, majd az önálló üveglapra készített állomásnév skálák is. Az 1930-as évek közepén kialakultak a vízszintes formátumú, oldalt hangszórós rádiók. A díszes, kivilágított állomásnév skála mindjobban meghatározta a rádió külsejét, megjelenését. A fekvő téglalap alak évtizedeken át uralkodott, csakúgy, mint a nagyméretű üvegskála. A hangszórók később újra felülre kerültek ill. a rádiógyártás vége felé újra elváltak a rádiótól különösen a luxuskivitelű típusoknál. A rádiógyártást mindvégig a technikai újítás jellemezte. Jelentős változást okozott amikor az USA és Japán kooperációjában 1955-ben megindult a tranzisztor olcsó tömeggyártása, ami lehetővé tette a hordozható, kis helyigényű, alacsony áramfogyasztású készülékek előállítását. A „lámpának"-nak nevezett melegedő elektroncsövek helyett a kristálydetektoros rádiók elvéhez visszakapcsono lódva ezek a vevőkészülékek félvezető kristályokat alkalmaztak. Két évvel később a vüágszínvonalú magyar híradástechnikának köszönhetően megszületett a Tünde zsebrádió (1957). A háború utáni első, Brüsszelben megrendezett vüágkiállításon (1958) bemutatott készülék a kiállítás aranyérmét kapta meg. Ugyanekkor tervezték és gyártották az első magyar nyomtatott áramkörű, teljesen műanyagházas rádiót, az Orion AR 312-est (1958). Megformálása, lekerekített trapezoid alakja, „áramvonalassága" hasonló az első nagyképernyős, nagy tömegben gyártott televízióhoz, amely Duna néven került forgalomba (Orion AT 505 típus, 1958). Mindkét készüléket ugyanaz a tervezőpáros alkotta: Bozzay Dezső - Kovács Mihály.

35 A rádiónak a hatvanas évektől komoly vetélytársa akadt: a televízió. Lassan megváltoztak a rádióhallgatási szokások, átalakult a műsorszerkezet. 32 Katalógus 1997. 33 BUZINKAY 1999. 48-53. 34 MJ [2006]. 132-133. 35 ERNYEI 1974. 52.