A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

T. KNOTIK Márta: Vasáru cégér

konyhában és az a körül használatos darabokat, a másikra a kamrában és gazdaságban használatos szerszámokat arányosan kiérlelt csoportba rendezte a szobrász. Megőrizve számunkra a tizenkilencedik század vége felére jellemző vas edények, eszközök formáit, díszítéseit, kivitelük színvonalát. A táblák mai párosítása megfordítottja annak, ami a pécsi Vasváry házon volt látható. Szemügyre véve a háztartásban alkalmazott tárgyak gyűjteményét fentről lefelé haladva, a nehezen számba vehető zárak és tartozékaik tömör összeállítása szépen olvad bele a következő vízszintes sávba. Itt mozsár, kávédaráló és vasalók veszik közre az „5 K"-ig mérő mérleget, melynek serpenyői felett a súlyokon „1 k., 2 k., 5 k., 10 k." fölirat szerepel. Alattuk a főzéshez használt edények, kuglófsütőtől az ívelt reszelőig domborodnak formavilágukkal teret engedve a faragó tehetségének. Elrendezésükkel megteremtve a kiegyensúlyozott összeköti tetést a kályhához és a tűzhelyhez, melyek díszítése alkalmat adott a finom faragásra. A tűzhely alatt két nagyobb méretű tartály egy ételhordó és egy szeneskanna kapott helyet. Az ételhordó vésett fölirata: „Öntötte Ganz és társa. Budapest.", a szeneskannán: „Mintázta JIRÁTKO A. Pécs." (8-10. kép). A másik tábla eszköztárának összeállítása még bonyolultabb. Fent az aprószerszámok kellemesen kapcsolódnak az ívelten elhelyezett ásók, lapátok és villák fejeivel, száruk pedig megadja a következő szakasz irányvonalát, osztottságát. Itt a könnyedebb sarlók, fűrészek, vésett mesterjegyekkel ellátott bárd-félék nyújtanak teret a formai készségnek és viszik a szemet az üllők és satu súlypontja felé. A satun lévő vésett fölirat: „Öntötte GANZ és Tsa Budapest.", a talpas üllőn „110 Ko", a csúcsos üllőn „Mintázta Jirátko. Pécs." A fadomborművek precíz faragásában és lenyűgöző látványában ma is gyönyörködhetnek a látogatók a Türr István Múzeumban.

29 Szeged. Talán Varga Dezső az a Drescher másik volt segédje, akit Kréneiszék említettek a fa domborművek kapcsán. Varga Szegeden önállósult, majd vasáruházat nyitott és az ő tulajdonába kerültek a vas domborművek. Nem tudni pontosan hogyan és mikor jutott hozzá — közvetlenül vagy esetleg áttételesen — mindenesetre 1932-ben vasáruházát díszítette, és kivételes módon hirdetésében cégérét pontosan, fölismerhetően leírta. Varga Dezső a következő években is a kályhákra fektette a hangsúlyt hirdetéseiben. „A hideg beállta előtt el ne mulassza megtekinteni Varga vasáruház Híd-uccai raktárában az újonnan érkezett modern kályhákat és tűzhelyeket. Vételkényszer nélkül nézze meg. " „Kályhákban és tűzhelyekben a legnagyobb választék és legolcsóbb árak Varga vasáruházában a Híd-uccai raktárban az összes újdonságok vételkényszer nélkül megtekinthetők. " „Kályha és tűzhely kiállítás Varga vasáruházban szives tanácsok gazdaságos tüzelésre. Az összes typusok szakszerű bemutatása. Kállay A. (Hid) ucca. " DM 1933. okt 12-28. „Salgótarjáni 'Perpetum' — 'Gnom' — 'Rex' és 'Kalor' elismert legjobb kályhák hazai barnaszénhez! 'Lignor' fatüzelésű folytonégő kályha az idény szenzációja. Kaphatók nagy választékban: Varga Dezső vaskereskedésében, Híd u. " „Kályhák, tűzhelyek legolcsóbban, legnagyobb választékban Varga Dezső vasáruházában. Szeged, 29 Konzerválásuk Sultis László restaurátor műve, leltári számuk: 70.1.1-2.