A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

LENGYEL András: A Szegedi Népszava „gleichschaltolása” (1948)

tött munkássága ezt minden szempontból indokolja." Máté Iván fiatalabb s kisebb formátumú újságíró volt, mint Magyar László, s helyismerete sem volt, de nem ezért, hanem a „nagypolitikai" fejlemények következtében bukott meg szinte azonnal. Fönnmaradt az iratok közt egy levélmásolat, amelyet a Sajtóosztály március 5-én írt az úgynevezett Stúdiónak egy, a Szegedi Népszavához küldendő táviratról

14 Ez a következő utasítást adja a Szegedi Népszava szerkesztőségének: „Szombati számban első oldalon feltűnő helyen közölni e szöveget: Olyan téves tudósítás látott napvüágot, hogy a miniszterelnökség nem járult hozzá Máté Iván felelős szerkesztői kinevezéséhez. Közöljük, hogy a miniszterelnökség hozzájárult ahhoz, hogy Máté Iván a Szegedi Népszavát felelős szerkesztőként jegyezze. Azonban a Szociáldemokrata Párt központja, a megyei titkárság javaslatára úgy határozott, hogy Máté Ivánt felelős szerkesztői tisztje alól felmenti. Lapunkat Papdi György elvtárs, országgyűlési képviselő, pártunk megyei szervezetének titkára jegyzi, mint felelős szerkesztő. Amennyiben [a] miniszterelnökség vonatkozó leirata már megérkezett, szószerint közöljék azt is a szövegben. Impresszumban a következőt írni: A szerkesztésért felel Papdi György főszerkesztő. Szerkesztő: Enyedy Károly. Főmunkatárs: Dr. Antalffy György." Ez már a fölbomlás előtti végső stádium. Nyüvánvaló, hogy február 20-a és március 5-e között oly kevés idő telt el, hogy Máténak hibáznia sem nagyon volt ideje. Visszahívásának oka tehát nyüvánvalóan máshol keresendő. Máté Iván szegedi szerkesztősködésének ideje voltaképpen az MKP és az SZDP „közeledésének" ideje. Aligha lehet véletlen, hogy Máté menesztése egybeesett az SZDP XXXVI. Kongresszusának kezdetével, s ez a március 5-e és 7-e közötti kongresszus volt az, amely sajátos, puccsszerű szervezés eredményeként a kommunistákkal való egyesülést szorgalmazó Szakastis-Marosán vonal győzelmét legalizálta, s a belső erőviszonyok radikális átrendezésével (pl. kizárásokkal) közvetlenül előkészítette a két párt „egyesülését". Ez a fordulat, amelynek kifutásához persze még keUett némi idő, fölöslegessé tette a vidéki, így a szegedi szociáldemokrata pártlapok létét is. S amikor március 10-én a két párt egyesülését előkészítő közös értekezlet kimondta a döntő szót az „egyesülésről" (voltaképpen a szociáldemokratáknak az MKP-be való beolvasztásáról), a Szegedi Népszava sorsa is végleg megpecsételődött. Március 12-én a lapot ténylegesen vezető Enyedi Károlyt írásban utasították, hogy adjon helyzetképet a szegedi sajtóviszonyokról. Az azonnal, mindjárt a kézhezvétel napján, 13-án megszületett följegyzés a következő helyzetet rögzítette: „A Szegedi Népszavánál rajtam kívül dr. AntaUffy György h. polgármester, mint főmunkatárs, Gábor Arnold, a lap kiadóhivatalának tényleges vezetője, mint színházi kritikus, továbbá Kövesdi László újságíró és Dettre András, Pozsonyi Sándor és Klamár Menyhért újságírógyakornokok, valamint Török Ferenc sportrovatvezető dolgozik. // Dr. Antalffy György 28 éves fiatalsága eUenére a szegedi szociáldemokrata mozgalom legkimagaslóbb egyénisége. A megpróbáltatás idején is izzóan baloldali maradt, tökéletesen bírja a testvérpárt bizalmát is. Vezető tagja a végrehajtó bizottság helyébe lépett tágabb és szűkebb intézőbizottságnak. A Szegedi 13 PIL 283.f. ll.es. 120.őe.l77. 14 PIL 283.L ll.cs. 120.óe. 179.