A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

LENGYEL András: A Szegedi Népszava „gleichschaltolása” (1948)

tött munkássága ezt minden szempontból indokolja." Máté Iván fiatalabb s ki­sebb formátumú újságíró volt, mint Magyar László, s helyismerete sem volt, de nem ezért, hanem a „nagypolitikai" fejlemények következtében bukott meg szinte azonnal. Fönnmaradt az iratok közt egy levélmásolat, amelyet a Sajtóosztály már­cius 5-én írt az úgynevezett Stúdiónak egy, a Szegedi Népszavához küldendő táv­iratról 14 Ez a következő utasítást adja a Szegedi Népszava szerkesztőségének: „Szombati számban első oldalon feltűnő helyen közölni e szöveget: Olyan téves tu­dósítás látott napvüágot, hogy a miniszterelnökség nem járult hozzá Máté Iván fe­lelős szerkesztői kinevezéséhez. Közöljük, hogy a miniszterelnökség hozzájárult ahhoz, hogy Máté Iván a Szegedi Népszavát felelős szerkesztőként jegyezze. Azon­ban a Szociáldemokrata Párt központja, a megyei titkárság javaslatára úgy hatá­rozott, hogy Máté Ivánt felelős szerkesztői tisztje alól felmenti. Lapunkat Papdi György elvtárs, országgyűlési képviselő, pártunk megyei szervezetének titkára jegyzi, mint felelős szerkesztő. Amennyiben [a] miniszterelnökség vonatkozó le­irata már megérkezett, szószerint közöljék azt is a szövegben. Impresszumban a következőt írni: A szerkesztésért felel Papdi György főszerkesztő. Szerkesztő: Enyedy Károly. Főmunkatárs: Dr. Antalffy György." Ez már a fölbomlás előtti végső stádium. Nyüvánvaló, hogy február 20-a és március 5-e között oly kevés idő telt el, hogy Máténak hibáznia sem nagyon volt ideje. Visszahívásának oka tehát nyüvánvalóan máshol keresendő. Máté Iván sze­gedi szerkesztősködésének ideje voltaképpen az MKP és az SZDP „közeledésé­nek" ideje. Aligha lehet véletlen, hogy Máté menesztése egybeesett az SZDP XXXVI. Kongresszusának kezdetével, s ez a március 5-e és 7-e közötti kong­resszus volt az, amely sajátos, puccsszerű szervezés eredményeként a kommunis­tákkal való egyesülést szorgalmazó Szakastis-Marosán vonal győzelmét legalizál­ta, s a belső erőviszonyok radikális átrendezésével (pl. kizárásokkal) közvetlenül előkészítette a két párt „egyesülését". Ez a fordulat, amelynek kifutásához persze még keUett némi idő, fölöslegessé tette a vidéki, így a szegedi szociáldemokrata pártlapok létét is. S amikor március 10-én a két párt egyesülését előkészítő közös értekezlet kimondta a döntő szót az „egyesülésről" (voltaképpen a szociáldemok­ratáknak az MKP-be való beolvasztásáról), a Szegedi Népszava sorsa is végleg megpecsételődött. Március 12-én a lapot ténylegesen vezető Enyedi Károlyt írásban utasították, hogy adjon helyzetképet a szegedi sajtóviszonyokról. Az azonnal, mindjárt a kéz­hezvétel napján, 13-án megszületett följegyzés a következő helyzetet rögzítette: „A Szegedi Népszavánál rajtam kívül dr. AntaUffy György h. polgármester, mint fő­munkatárs, Gábor Arnold, a lap kiadóhivatalának tényleges vezetője, mint színhá­zi kritikus, továbbá Kövesdi László újságíró és Dettre András, Pozsonyi Sándor és Klamár Menyhért újságírógyakornokok, valamint Török Ferenc sportrovatvezető dolgozik. // Dr. Antalffy György 28 éves fiatalsága eUenére a szegedi szociálde­mokrata mozgalom legkimagaslóbb egyénisége. A megpróbáltatás idején is izzóan baloldali maradt, tökéletesen bírja a testvérpárt bizalmát is. Vezető tagja a végre­hajtó bizottság helyébe lépett tágabb és szűkebb intézőbizottságnak. A Szegedi 13 PIL 283.f. ll.es. 120.őe.l77. 14 PIL 283.L ll.cs. 120.óe. 179.

Next

/
Thumbnails
Contents