A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

NAGYGYÖRGY Zoltán: Kárász Benjamin – a hazafi

Közben Csongrád Vármegyében május 2-án Szegvárra (A Károlyi család érdekei miatt 1761-től Szegvár lett Csongrád Vármegye székhelye.

12

) összehívták megyebeliek összes lakosságát gyűlésre, ahol felolvasták a kormány azon levelét melyben Kárász Benjámint a Vármegye főispánjává nevezték ki. Ezt a hírt a nép óriási örömrivalgással fogadta.

13 Május 13-15-i karlócai szerb nemzeti gyűlésen a délvidéki szerbek követelései között megjelent az önálló Szerb Vajdaság létrehozásának igénye, s immár fegyverkezésre szólították fel a szerb lakosságot. Szerbiából betörő szerb csapatok raboltak, gyújtogattak és szörnyű gyilkolásokat vittek végbe. Június 15-én, a Szegváron tartott újabb közgyűlésen Csongrád Vármegye alispánja aggodalmas szívvel jelentette be Zenta város elöljáróinak Horgos község elöljáróságához intézett levelüket, melyben „..az Isten és a haza szent nevében segélyadásra kérik fel a horgosiakat" Ezzel egyidőben, Szeged városához is azonos kéréssel fordultak. Végül ez a segítség már nem kellett, mert sok közeli nemzetőr sietett Zenta segítségére.

14 Az első tíz honvédzászlóalj szervezése már május közepén elkezdődött, s többségük július végétől már a Délvidéken harcolt a szerb fölkelők ellen. Közben a minisztérium lemondott, és így az országgyűlés határozata alapján az Országos Honvédelmi Bizottmány gyakorolta a végrehajtó hatalmat. Elnökévé Kossuth Lajost (1802-1894) választották. Szeptember 24-én vasárnap reggel Kossuth Hírlapjában megjelent Kossuth kormányzó felhívása a néphez, a fegyver felvételére. Még aznap bejelentette a képviselőházban, hogy „elindul az Alföldre népfelkelést toborozni." Október 1-től kezdve végigjárta a Tisza mentét, Cegléd, Szolnok, Kőrös, Kecskemét, Csongrád, Szentes, Szegvár, Hódmezővásárhely, és mindenhol nagy lelkes tömeg előtt tartott beszédet. Végül október 4-én szakadó esőben indult kísérettel Szegedre. Algyőnél 50 kocsiból és 100 lovasból álló szegedi kíséret fogadta. A mai Kossuth Lajos sugárúton ágyúlövések és a nemzetőrség zenekarának kíséretében vonult be Szegedre, a mai Széchenyi térre, amely teljesen megtelt hazaszerető és szabadságot áhító emberekkel. „Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám oszlopa! Mélyen megilletődve hajlok meg előtted!..." - kezdte a híressé vált toborzó beszédét, mely hatása alatt a szegedi nép is esküt tett, hogy megmenti a hazát.

15 November végén azonban a délvidéki magyar lakosságnak el kellett hagynia a Bánságot és Bácska legnagyobb részét. Ekkor Szeged és Szabadka lettek a magyarság végvárai.

16 A honvédek egy részét Szegedre és Szabadkára, valamint Horgosra rendelték ki. Ekkor Horgoson újabb 15 önkéntes állt elő.

17 De, a táborba vonulástól a horgosiak végig mentesítve voltak, mert őrködéssel lettek megbízva. A béke fenntartását a Déli oldalon, Szemere Bertalan (1812-1869), a Batthyány-kormány belügyminisztere, a Csongrád Vármegyei Központi Bizottmányra bízta Szegeden, melynek a megválasztott elnöke Kárász Benjamin fő12 BARTA - OLTVA!, 233. o. 13 ZSILINSZKY 189-197. o. 14 ZSILINSZKY 199. o. 15 BARTA - OLTVAI 332-333. 0. 16 VARGA. 17 ZSILINSZKY 203-206. o.