A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

BALÁZS György: „Furcsa háború” nyugaton. A világ sajtó cikkeinek közreadásával a magyar hírlapokban

azt akarta elérni, hogy az 1938. április 10. óta a francia kormány élén álló Daladier átszervezhesse a kormányát. 108 Hogy miként szervezték át a francia kor­mányt, azt források hiánya miatt nem tudjuk nyomon követni. Daladier viszont távozott és helyébe Reynaud lépett. Március 27-én vált ismeretessé, hogy a francia kormány újjá alakítása után az angol kormányt is rövidesen átszervezik. A cél itt az — hangzott a sajtói meg­jegyzés —, hogy olyan összetételű kormány vezesse tovább Anglia ügyeit, amely az oroszok szimpátiáját is elnyerné. Az Angol Munkáspárt e cél elérése érdekében nem volt hajlandó a Chamberlain-kormányba belépni, s annak teljes átszervezését tanácsolta. 109 Minden bizonnyal a hírforrások közül első ízben itt haUhatunk arról, hogy a szövetséges nyugati hatalmak közül, Angliában az egyik jelentős po­litikai párt a Szovjetunió felé nyitást követelt. Ez feltehetően azt jelentette, hogy Angliában a munkáspárti berkekben az a nézet kerekedett felül, hogy a várható erőteljesebb német támadás meUett a Szovjetunióval üdomosabb békésebb vi­szonyt kialakítani, s ezáltal megpróbálni elejét venni egy német-szovjet katonai blokk létrejöttének. Az angol Munkáspárttal eUentétben a másik nagy szövetséges hatalom, Fran­ciaország viszont határozottan szembeszegült a Szovjetunióval. Március 28-ra Pá­rizsból tudósították, hogy Oroszország franciaországi követe rövidesen visszatér Moszkvába. Az orosz követet — közölte a jelentés — a francia kormány kíván­ságára hívták vissza. E híradással kapcsolatosan a francia közlemény megje­gyezte, hogy Franciaország valamennyi semleges áUammal továbbra is fenntartja a jó összeköttetést, de nem tűrheti el, hogy a semlegesség örve alatt francia terü­leten a szövetségesek érdekei eUen folytasson bárki is propagandát. 110 Ez esetben csupán arról lehetett szó, hogy a szovjet követ megszegte a diplomáciai szabá­lyokat, amit a francia kormány már nem nézhetett el, s ezért kezdeményezte a követ visszahívását. A tudósítás részletesen arra már nem tért ki, hogy a követ pontosan müyen diplomáciai érdekeket sértő tevékenységet fejtett ki. Természe­tesen ez a súrlódás még nem jelentette azt, hogy a két ország között a diplomáciai kapcsolat megszűnik, csupán némi feszültséget vont maga után. Az olasz újságok 1940. március 29-i számai, noha azt írták, hogy „megingatha­tatlan a békefront", de határozott hangú jóslatokba is bocsátkoztak és azt jelezték, hogy tavasszal föltétlenül a fegyverek hozzák meg a vajúdó kontinens problé­máinak ügyében a döntést; „ezek a fegyverek azonban csak a jelenlegi német-francia fronton döröghetnek. 1,111 Ezt a feltevést megerősítette az a március 30-i jelentés is, amely szerint Halifax angol külügyminiszter magához kérette a Munkáspárt ve­zetőit és kifejtette előttük, miért keU fokozni a harctéri tevékenységet. Kétségen kívül áll — fűzték a jelentéshez —, hogy maga Anglia az, amely a tavasszal föltét­lenül ki akarja erőszakolni a döntést. A március 30-án megjelent francia lapok is azt írták, hogy a háború új korszaka előtt áUunk. 112 A fenti hírközlésekből egyér­108 Szentesi Napló 1940. március 21. 109 Szentesi Napló 1940. március 27. 110 Szentesi Napló 1940. március 28. 111 Szentesi Napló 1940. március30. 112 Szentesi Napló 1940. március 31.

Next

/
Thumbnails
Contents