A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)
BALÁZS György: „Furcsa háború” nyugaton. A világ sajtó cikkeinek közreadásával a magyar hírlapokban
azt akarta elérni, hogy az 1938. április 10. óta a francia kormány élén álló Daladier átszervezhesse a kormányát. 108 Hogy miként szervezték át a francia kormányt, azt források hiánya miatt nem tudjuk nyomon követni. Daladier viszont távozott és helyébe Reynaud lépett. Március 27-én vált ismeretessé, hogy a francia kormány újjá alakítása után az angol kormányt is rövidesen átszervezik. A cél itt az — hangzott a sajtói megjegyzés —, hogy olyan összetételű kormány vezesse tovább Anglia ügyeit, amely az oroszok szimpátiáját is elnyerné. Az Angol Munkáspárt e cél elérése érdekében nem volt hajlandó a Chamberlain-kormányba belépni, s annak teljes átszervezését tanácsolta. 109 Minden bizonnyal a hírforrások közül első ízben itt haUhatunk arról, hogy a szövetséges nyugati hatalmak közül, Angliában az egyik jelentős politikai párt a Szovjetunió felé nyitást követelt. Ez feltehetően azt jelentette, hogy Angliában a munkáspárti berkekben az a nézet kerekedett felül, hogy a várható erőteljesebb német támadás meUett a Szovjetunióval üdomosabb békésebb viszonyt kialakítani, s ezáltal megpróbálni elejét venni egy német-szovjet katonai blokk létrejöttének. Az angol Munkáspárttal eUentétben a másik nagy szövetséges hatalom, Franciaország viszont határozottan szembeszegült a Szovjetunióval. Március 28-ra Párizsból tudósították, hogy Oroszország franciaországi követe rövidesen visszatér Moszkvába. Az orosz követet — közölte a jelentés — a francia kormány kívánságára hívták vissza. E híradással kapcsolatosan a francia közlemény megjegyezte, hogy Franciaország valamennyi semleges áUammal továbbra is fenntartja a jó összeköttetést, de nem tűrheti el, hogy a semlegesség örve alatt francia területen a szövetségesek érdekei eUen folytasson bárki is propagandát. 110 Ez esetben csupán arról lehetett szó, hogy a szovjet követ megszegte a diplomáciai szabályokat, amit a francia kormány már nem nézhetett el, s ezért kezdeményezte a követ visszahívását. A tudósítás részletesen arra már nem tért ki, hogy a követ pontosan müyen diplomáciai érdekeket sértő tevékenységet fejtett ki. Természetesen ez a súrlódás még nem jelentette azt, hogy a két ország között a diplomáciai kapcsolat megszűnik, csupán némi feszültséget vont maga után. Az olasz újságok 1940. március 29-i számai, noha azt írták, hogy „megingathatatlan a békefront", de határozott hangú jóslatokba is bocsátkoztak és azt jelezték, hogy tavasszal föltétlenül a fegyverek hozzák meg a vajúdó kontinens problémáinak ügyében a döntést; „ezek a fegyverek azonban csak a jelenlegi német-francia fronton döröghetnek. 1,111 Ezt a feltevést megerősítette az a március 30-i jelentés is, amely szerint Halifax angol külügyminiszter magához kérette a Munkáspárt vezetőit és kifejtette előttük, miért keU fokozni a harctéri tevékenységet. Kétségen kívül áll — fűzték a jelentéshez —, hogy maga Anglia az, amely a tavasszal föltétlenül ki akarja erőszakolni a döntést. A március 30-án megjelent francia lapok is azt írták, hogy a háború új korszaka előtt áUunk. 112 A fenti hírközlésekből egyér108 Szentesi Napló 1940. március 21. 109 Szentesi Napló 1940. március 27. 110 Szentesi Napló 1940. március 28. 111 Szentesi Napló 1940. március30. 112 Szentesi Napló 1940. március 31.