A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MIKLÓS Péter: A páter és a hírlap. Balogh István politikai pályájának kezdetei és a Délmagyarország

titkára Moszkvából hazatérve nagy erővel kapcsolódott be az országos politikai eseményekbe. 0 írta alá az Ideiglenes Kormány rendeleteit és a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front fölhívásait Államtitkári működése vitatott, gyakran visszaélésekkel vádolták. Hatáskörébe tartoztak kisebb-nagyobb gazdasági ügyek, mint például a rendelkezésre álló papír elosztása.

40 Ezekkel kapcsolatban is elterjedtek Baloghról igaz és kitalált híresztelések, amikről főleg már 1946-ban írt a Délmagyarország. A fegyverszünet aláírása után a kormány legelső föladatának a demokratikus hadsereg megszervezését tekintette. 1945. január 30-án toborzási fölhívást adott ki. Ezrek jelentkeztek, hogy részt vegyenek a Németország elleni fegyveres küzdelemben. A kormány a nemzeti bizottságokra bízta a helyi önkormányzatok és a közigazgatás újjászervezését. A fasizmus maradványainak radikális fölszámolása jegyében rendeletet adtak ki a jobboldali és fasiszta politikai és félkatonai szervezetek feloszlatásáról. Hatályon kívül helyezték a zsidótörvényeket. A háborús bűnösök felelősségre vonására a kormány külön intézményrendszert hozott létre. Ennek részei a népügyészségek, a népbíróságok, a Népbíróságok Országos Tanácsa, az igazoló bizottságok és az internálótáborok voltak. A földreform követelése szerepelt az MNFF programjában, az Ideiglenes nemzetgyűlés pedig kormányprogrammá nyüvánította. A SZEB elnöke is a földosztás azonnali végrehajtására bátorította a kormányt. 1945. március 15-én a koalíciós pártok pártközi értekezleten tárgyalták az ügyet, ahol a kisgazdapártot Tüdy Zoltánnal és Nagy Ferenccel mellett Balogh István képviselte.

41 Balogh teljes meggyőződéssel támogatta a , ormány határozatát a földreformról. Még februárban a minisztertanács többi tag ».val, köztük a miniszterelnökkel Szegeden jártak, hogy beszámoljanak a kormány ddigi munkájáról a városi színházban tartott nagygyűlésen. Ekkor tartott beszédében Balogh többek között hangoztatta, hogy nagyon fontos, hogy a föld azok kezébe kerüljön, akik megművelik, de — és ezzel csak a fönnálló helyzetet ismertette — nem adhatnak több földet, mint amennyi van. Szólt még a munka fontosságáról. Kérte, hogy ne maradjon föld megművelet> lenül. Elmondta, hogy ő tizenkét évig tanyán élt és látott már csodákat, ahol a munkabírás és a föld szeretete fűtötte Szeged-Alsótanya népét. A munkán kívül — mondta Balogh — még az Úristen segítsége és áldása szükséges ahhoz, hogy a föld kenyeret adjon.

42 Nyüatkozata a kormány legsürgősebb, legfontosabb programpontjáról a földreform-tervezetről a szegedi újság 1945. március 18-i számában jelent meg. Balogh itt elmondta, hogy az akkor készülő kormányrendeletek arra irányulnak, hogy megszüárdítsák az új magyar demokráciát és védelmet nyújtsanak a fasizmus eUen. Az elkészült földbirtokreform-tervezet pártközi tárgyalásairól csak azért jött el Debrecenből, mert szeretett városáról, Szegedről volt szó. A tervezet a minisztertanács ülésén kormányrendeletté emelkedhet — vélte Balogh. A demokratikus pártok mindenképpen a tavaszi munkák elején kívánták megva40 BALÁZS 1984, 237-238. 41 IZSÁK 1998, 18-21. 42 DM, 1945. február 20.