A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

SIPOS József: Az Országos Földmívespárt megalakulása és programja

reállítását, hogy a hitel és fogyasztási szövetkezetek kapják majd meg a központi szeszfőzdéket. A Gazdaszövetség háború alatt exponálódott vezetői belátták, hogy éppen a szervezet szalonképessé tétele érdekében vissza kell vonulniuk. Ezért beszámoló­jának megtartása után Bernát István és Meskó Pál lemondtak igazgatói tisztsé­gükről. (Az előbbi egyébként közel két évtizedes munkájával a szövetség megala­pozásában, az utóbbi pedig a Hangya szövetkezet megteremtésében játszott nagy szerepet). Helyükre a választmány Czettler Jenő dr-t igazgatónak, dr. Schandl Ká­rolyt pedig helyettes igazgatónak választotta. Bernát a szövetség alelnöke, Meskó pedig a „propaganda legfőbb vezetése céljából" a Gazdaszövetség lapjainak főszer­kesztője lett. Alelnökké a lemondott gr. Dessewffy Aurél helyébe Gál Gaszton boglári föld­birtokost, Zichy Tivadar helyére pedig Kuna P. Andrást kunszentmártoni pa­rasztot választotta a közgyűlés. Az igazgató választmány tagjai lettek: F. Cselőtey János — Fót, Beta János — Értány, Bódis István... 51 A Gazdaszövetség vezetőségében történt változtatások célja az volt, hogy mu­tassák annak „demokratizálását". A régi és kompromittálódott vezetők háttérbe vonásával az MSZDP sajtója által eUenük indított támadásokat kívánták semlege­síteni. Az új vezetők — mint láttuk — jelentős szerepet játszottak a Földmívespárt megszervezésében. Ezért a Gazdaszövetség és a Földmívespárt között továbbra is szoros gazdasági- és politikai kapcsolatok maradtak az országos és a helyi szerve­zetek szintjén is. Ezek után már nem csodálkozhatunk, hogy a 48-as Függetlenségi Párt de­cember 22.-ei budapesti nagygyűlésére a Kisgazdapárt és a Keresztény Szocialista Néppárt mellett meghívták a Földmívespártot is. Ott Patacsi Dénes nagyhatású beszédben jelentette be a fegyverbarátságot arra az esetre, ha a „károlyi-párt szakít azokkal, akik a magántulajdont meg akarják szüntetni." Mindenben csatla­kozott a „testvérpárt vezérének Szabó Istvánnak nyüatkozatához." Követelte, hogy a földbirtokreform végrehajtása csak fokozatosan, a termelés csökkentése nélkül történjék meg, az örök tulajdonjog fenntartásával. Ez — az adott helyzetben — a födbirtokosoknak kedvezett, hiszen ez lényegében a reform lassítását jelentette volna. Ugyanakkor — pártja programjának megfelelően — kije­lentette: „lehetővé keU tenni, hogy minden földnélküli szegénynek legyen családi otthona." Az évszázados függetlenségi küzdelmekre, a világháborúban szenvedő parasztkatonák tömegeire és a vér nélküli forradalomra hivatkozva tiltakozott az MSZDP azon terve ellen, hogy a parasztság az „államtól tétessék függőségi vi­szonyba." Végül bártan megismételte: „Ne merjenek a magántulajdon szentsé­géhez nyúlni, mert akkor Kossuth Lajos népe is olyan fegyverekhez nyúl, ame­lyekkel kezdetét veszi egy mindent elsöprő forradalom." 52 Az Országos Földmívespárt megalakításáról írt tanulmányunk végén, összeg­zésként a következőket áUapíthatjuk meg: E pártot a Magyar Gazdaszövetség ala­kította meg. Ez és helyi szervezetei — a gazdakörök — a polgári demokratikus for­radalom győzelme után átalakultak Födmíves Tanácsokká. December végére ezek 51 Uo. 52 Magyarország, 1918. XII. 23. és A Barázda, 1919.1. 5. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents