A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

SIPOS József: Az Országos Földmívespárt megalakulása és programja

bélije. Ötven év óta csapták be a választásokon" — írták — és mindezt úgy állították be, mintha ők, a Gazdaszövetség vezetői és hivatalnokai nem lettek volna részesei a dualista parlamentarizmus parasztság érdekeit nem kellőképpen képviselő rendszerének. Ezért is volt álságos és demagóg, ezzel együtt hatásos is A Barázda parasztság körében kifejtett propagandája. A külön párt megalakítást azzal is magyarázták, hogy „ha az ipari munkások, a kereskedők, iparosok mind külön pártban szervezkednek", akkor a földművelő népnek is megvan a joga arra, hogy „kibontsa az Országos Földmívespárt zászlaját." HaUgattak azonban arról, hogy a Nagyatádi Szabó által vezetett 48-as Függetlenségi Gazdapárt — amely 1909-ben alakult — éppen november végén vette fel az Országos Kisgazdapárt nevet és kezdett országos szervezkedésbe. Ezzel szemben éppen azt hangsúlyozták, hogy „a gazdák, zseUérek, gazdasági cselédek, földmíves munkások, falusi kisiparosok és tisztviselők, akik eddig is szorosan együtt szervezkedtek a mi táborunkban, harcosai ennek a pártnak, mely az ország területének csorbítatlan fenntartásán és függetlenségén kívül, csak egy politikát ismer: a kenyér politikáját." Figyelmeztették olvasóikat, hogy „különféle emberek járják mostanában a falvakat", ezeknek azonban ne dőljenek be, mert nem a falusi nép érdekeit képviselik. Itt nagy valószínűséggel a falvakban akkor aktivizálódó munkáspártok agitátoraira céloztak. A politikai szervezőmunka meUett a Gazdaszövetség vezetői nem hanyagolták el a gazdasági — érdekképviseleti munkát sem. A szabad dohánytermelés érdekében 1918 nyarán indított mozgalmukat, — amelyet a Csorna járási szervezetük kezdeményezett — sok ezer tagjuk követelte. Ezek kérvényét a forradalmi kormány pénzügyminiszterének továbbították november végén, aki elkészíttetetett egy rendelettervezetet, mely szerint minden dohánynövény után 1 koronát keU majd befizetni és a szükséges dohánymagot a kormány díjtalanul bocsátja majd a gazdák rendelkezésére.

40 December 5-én pedig a Magyar Gazdaszövetség ügyvezető titkára, Schandl Károly dr. egy küldöttséget vezetett Búza Barna földművelésügyi nüniszterhez. Ez kérte, hogy a nyári szárazság miatti rossz termés következtében előáUt helyzetben a minisztérium Kunszentmárton, Csépa, Tiszaföldvár, Békésszentandrás és a Csongrád vidékén élő összes falvak és tanyák népét sürgősen segítse ki emberi és áUati élelemmel. E küldöttségnek Kuna P. András, Somodi Dezső, Czucz Mihály és Dancsó József kunszentmártoni, ületőleg cséped gazdák voltak a tagjai. Búza Barna miniszter megígérte, hogy a lehető legsürgősebben enyhíteni fognak az ínséget szenvedő községek helyzetén. Ennek az lett az eredménye, hogy néhány napon belül már meg is történt az egyes községeknek több vagon „csöves tengeri, korpa, burgonya és gabona kiutalása". A Gazdaszövetség vezetői ezt a sikert is a Szolnok-Békés- és Csongrád megyék parasztságának megszervezésére igyekeztek felhasználni.

41 Ez a legtöbb helyen lényegében úgy történt, hogy a korábban létrejött helyi Földmívelő Tanácsok átalakultak földmívespárti szervezetekké. Ahol még nem