A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

SIPOS József: Az Országos Földmívespárt megalakulása és programja

Az értekezlet kiküldött egy bizottságot a program kidolgozására. A Barázda állítása szerint a párt programját a hozzájuk addig beérkezett levelekből és a Földmívelő Tanácsok követeléseiből állították össze. III. A PÁRT PROGRAMJA E párt programja 20 pontból áUt. A december elejére kialakult katonapolitikai helyzetben talán érthető, hogy az első pont a parasztság becsületbeli kötelességének tekintette, hogy védje „az ország területi épségét, önállóságát és szabadságát". Testvérpártnak fogadta el mindazokat a pártokat, amelyek programjuk középpontjába „a földmívelő nép érdekeinek védelmét helyezik. Ezekkel vállvetve akar küzdeni a választásokon és a törvényhozásban." Ezzel lehetővé tette a Kisgazdapárttal és a többi mérsékelt programot valló polgári párttal való választási szövetséget. Követelte az „általános, titkos, községenkénti, egyenlő választójogot, mely a választások tisztaságát, szabadságát és az igazi népakarat megnyüatkozását biztosítja." Az egyenlőség elvére hivatkozva az írni-olvasni nem tudó nőknek is választójogot akart. Népszavazást követelt az olyan törvények megalkotásánál, amelyektől az ország sorsa függ. A falvak függetlensége érdekében „elöljáróit, bíráját, jegyzőjét és tanítóját a falu népe minden felsőbb nyomástól" mentesen, szabadon választhassa.

35 Az ötödük pont körvonalazta a párt földreform-elképzeléseit. Olyan földreformot sürgetett, amely „szabaddá teszi az egyházi, hitbizományi és községi birtokot, megszünteti a latifundiumokat és bankbirtokokat, s földhöz juttatja a hazáért vérzett hős katonákat, az elesettek családtagjait, a földmívelő munkásnépet s azokat a kisgazdákat, akik földjeiket családi érdekből szaporítani akarják." Ez a földreformprogram nem volt radikális. Hiszen nem mondta meg, hogy hány kat. holdtól lehet a földbirtokokból földet igényelni a parasztságnak. Nem követelte az állam kisajátítási jogának törvénybe iktatását. Ezzel lényegében védte a földbirtokosok érdekeit. Ezt így fogalmazta meg: „Olyan középbirtok, mely mintaszerű gazdálkodási rendjével követendő példát mutat, tehát közérdeket szolgál, csak szükség esetén kerüljön felosztás alá." Követelte, hogy a „bankokat tiltsák el a birtokvásárlásoktól és nagybérletektől. A hadseregszállítóktól és hadimilliomosoktól a háború alatt összevásárolt földeket vegyék el. Idegenek nem vásárolhatnak földet!" Ezek a követelések az agrár-merkantü eUentétek továbbélését mutatják, azt, hogy az újkonzervatív-agráriusok a földéhes parasztság figyelmét a döntően zsidó pénzarisztokrácia vagyona felé kívánták irányítani. Vagyis elterelni a nemesi eredetű földbirtokról. E gondolat jegyében fogant az a demokratikus követelés is, hogy a „földosztást a földmívelő nép szervezeteire bízzák, ne pedig a bankokra". Az MSZDP és a KMP áUáspontjával eUentétben a program ellenezte a magántulajdon eltörlését. A parasztságnak saját tulajdonába kell adni a földet. A föld államosítása „új jobbágyság lenne"- hangoztatta. Tütakoztak az eUen, hogy a parasztságot továbbra is a háborús kényszer-rendszabályokkal szorítsák a termelés 35 Uo. 497.