A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

SIPOS József: Az Országos Földmívespárt megalakulása és programja

haladó pártokat, a politikai rendszer demokratizálásában nem. Ugyanakkor A Barázda javasolta, hogy a kunszentmártoni „Szózat" találjon „országos visszhangra" és a „gazdák a jövő vasárnapon országszerte hasonló határozatokat hoznak".

12 1918. szeptemberében a Magyar Gazdaszövetség — a századforduló után az Erdélyben is kibontakozott gazdaköri és szövetkezeti mozgalom szervezeti kereteire támaszkodva — a Mezőségben is megkezdte politikai szervezkedését. Ezek közül kiemelkedett a szeptember 29-én Mezőmadarason megtartott „csoportszervező gyűlés", amelyen követelték: a „dohánytermesztés megengedését, a kenyéradag felemelését, a bor, a petróleum és cérna kiutalását a földmívesek részére, az iparcikkek maximálását". Sürgették, hogy az állam gondoskodjon a „földmíveléshez szükséges anyagokról és cikkekről, mert különben lehetetlen lesz a saját szükségleten túl valamit is termelni." A gyűlés Fodor Albert földbirtokost választotta a csoport elnökévé, a tisztikar tagjává Orbán Károly földbirtokost, titkárává Kacsó Lajos református lelkészt, jegyzőjévé Fekete Domokos körjegyzőt.

13 A Magyar Gazdaszövetség gazdag- és középparasztság körében való tömegbázisának megerősítését célzó mozgalomhoz október végén már a magyar honvédség köréből is sokan csatlakoztak. A Barázda szerint „több más ezred után legutóbb a 6-os honvédek rukkoltak be" a szervezetbe. A legörvendetesebbnek azt tartotta, hogy „a nép véréből való tisztek álltak a mozgalom élére." Ezzel — a lap szerint — példát mutatnak az itthoni parasztságnak, akik még mindig szervezetlenek. 1918 október végéig a Gazdaszövetségnek még Győr megyében, Bácskában, Csongrádon és környékén, ahol Kiss József a „bokrospartiak Szibériát járt, népszerű tanítója toborozza a szervezett földmívelőket", Békésszentandráson és Szabadkán sikerült politikai szervezőgyűléseket csinálni. Október 20-án, vasárnap a bácsmadarasi gyűlésen Schandl Károly dr. volt a szónok. Ott a mozgalom élén Tankovics János dr. és Gracza János állottak. Szabadkán pedig Szabó Miklós érdeme volt, hogy „még a derék bunyevácok is csatlakoznak" A Barázda által kezdeményezett mozgalomhoz, amelyet a Délvidék című napüap is támogatott. E mozgalom sikerét mutatja az is, hogy A Barázda számára szeptember 26-tól október 25-ig közel 1500 korona önkéntes adomány érkezett.

1 A Gazdaszövetség 1918-as nyári és őszi szervezeti megerősödését mutatja az is, hogy Bernát István igazgató decemberi jelentése szerint az „áprüis végén tartott közgyűlésünk óta nem kevesebb, mint 796 örökalapító, alapító és rendes tag jelentkezett, nem is említve az évdíjas tagok ezreit." Ugyanakkor a Gazdaszövetség vezetői a polgári demokratikus forradalom győzelme után úgy látták, hogy 12 Uo. 442. 13 Uo. 443. 14 Ebből 100 koronát a csantavéri keresztény fogyasztási szövetkezet, 20-20-at a hontnádasi fogyasztási szövetkezet és a sajókirályi kisgazdák, 10-et a tiszasasi fogyasztási szövetkezet, 50-et a gömörfügedi szervezett gazdák, 11-et a szatmárcsekei hitelszövetkezet, 10-et a kutyafalvai fogyasztási szövetkezet, 6-ot a kunhegyesi függetlenségi olvasókör, 112-t a dobócai szervezett gazdák, 62-t a harmaczi szervezett kisgazdák, 55-öt a méhiek, 19-et pedig a pásztói kisgazdák. Az ezen összegek fölötti pénzt pedig 85 magánszemély adományozta A Barázda számára: közöttük Elek Henrik 200-at, Klein Lipót 6-ot és gróf Zichy Ödönné pedig 4 koronát. A Barázda, 1918. X. 11. 18. 25,-i számaiból összesített adatok.