A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

SIPOS József: Az Országos Földmívespárt megalakulása és programja

1. A TÖMEGBÁZIS KISZÉLESÍTÉSE Azt 1918. nyarán a nyugati fronton bekövetkezett nagyarányú német katonai vereség és a Balkánon megkezdett antant támadás hatására az országban nőtt a gazdasági- és társadalmi feszültség. Mindez egyre erőteljesebben jelent meg a parasztság soraiban is. A Magyar Gazdaszövetség vezetősége — különösen annak fiatalabb, radikálisabb tisztségviselői — a középbirtokosok és a gazdagparasztság körében is érzékelhető és fokozódó nyugtalanság csillapítását úgy vélték elérhetőnek, ha az addigi — elsősorban gazdasági érdekképviseleti munka meUett — a politikai szervezőmunkát is megkezdik e társadalmi csoportok körében. Erre jó eszköznek kínálkozott az 1917 őszén indított Barázda című hetüap, amely a mezőgazdasági árutermelés korszerűsítése és a kereskedelmi információk közlése meUett már korábban megkezdte az újkonzervatív-agrárius ideológia és politikai nézetek terjesztését is. A középbirtokos-dzsentri és gazdagparaszti rétegek körében volt is erre fogadókészség. Ezt mutatja e lap előfizetőinek gyors növekedése: az 1918 júniusi 23 600 főről október végére 40 000-re emelkedett a számuk. E meUett a lapot hétről-hétre önkéntes adományaikkal segítették a helyi gazdasági-és fogyasztási szövetkezetek, ületve magánszemélyek.

5 A lap előfizetőinek és támogatóinak növekedése azt is jelzi, hogy a háborús vereségtől és az orosz forradalomtól való félelem e társadalmi rétegek önvédelmi reflexeinek, öntudatosodásnak folyamatait is felgyorsították. Ezen az alapon lehetett szervezkedni is. Mindezen tényezők együttes hatására szeptember elejétől újabb lendületet kapott e rétegek szervezkedése. így a Sopron megyei csornai és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászfelső járás után szeptember közepén a tiszai alsó járásban is megalakították a szervezetüket. Hogyan történt ez utóbbi? A szeptember 15-én, vasárnap tartott gyűlésen, ahol Schandl Károly dr. a Gazdaszövetség titkára tartott beszédet, Vezseny község csatlakozott A Barázda táborához. Megalakították a „Vezsenyi Földmívelők Szövetségét, melynek elnöke Jóba József fiatal lelkipásztor, alelnökei Varga István és Németh Zsigmond kisgazdák, jegyzője Csontos György, pénztárosa Csontos Pál lett. Választottak még 16 választmányi tagot, — akik mint a Magyar Gazdaszövetség helyi csoportvezető bizottságának tagjai — Németh József főbíróval az élükön házról-házra gyűjtik A Barázda táborába a község népét." A tiszai alsó járásban történt szervezkedés példaértékű: szinte mindenütt így szervezkedett A Barázda. Tehát elnök a pap, alelnökök a „kisgazdák", akik az esetek többségében valójában gazdag parasztok és a többi vezetőségi tag úgyszintén. A főbíró a hivatali tekintélyt biztosította. A választmányi tagok többsége pedig a Gazdaszövetség helyi csoportvezető tagjai voltak. így a szervezeti kör bezárult: a Gazdaszövetségnek járási szinten is létrejött egy igen hatékony és centralizált szervezete. Ebben a gazdasági, a hivatali 5 Kik voltak ők? A Barázda szeptember 18.-i számban például arról olvashatunk, hogy Pallavicini György őrgróf 500, a Süttör község gazdasági egyesülete 66, az Ógyalai Fogyasztási Szövetkezet 50, Mohol község kisgazda előfizetői 30, gróf Zichy Rafael 20, 5 személy 10-10, 4 személy 8-8, 8 személy 6-6, 25 személy 5-5, 9 személy pedig 4-4 koronát adományozott A Barázda számára. Szeptember 7-14. között így befolyt 1.445 korona, addig összesen beérkezett 16.051 korona. Lásd: A Barázda, 1918. LX. 18. 409.