A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

Gazdálkodó egység megnevezése Háztáji és illetményföld (ha) Gazdálkodó egység megnevezése 1976 1977 1978 1979 1980 1981 Új Élet Mgtsz 207 247 420 272 431 430 Lenin Mgtsz 40-60 40-60 40-60 40-60 40-60 40-60 GKI 53 54 55 57,2 59,5 62,5 17. táblázat A háztáji és illetményföld nagysága 1976-1981 között Érdekes, hogy a községi nyilvántartással szemben az állami statisztika más adatokat mutatott a magángazdaságok által használt földek nagyságát illetően. Egy 1980-as összeírás szerint a községben 1244 kisgazdaság működött (1972-ben még 1424 volt!), amely összesen 674 ha területen gazdálkodott (1972-ben még 799 ha-t!). Ebből a ténylegesen használt földterület csupán 498 ha volt, 176 ha-t ugyanis megváltott háztájiként, illetve ületményföldként tartottak számon, azaz e területet a jog szerinti használói már nem vették igénybe művelésre, hanem a háztájit, ill. ületményföldet kimérő tulajdonosoknak (téeszek, GKI) megváltás ellenében visszaadták. Valójában tehát 1980-ban már összesen csupán 498 ha területet használtak a kisgazdaságok (317 ha szántó, 101 ha kert és gyümölcsös, 6 ha szőlő, 1 ha rét és legelő, 73 ha nem művelt), ebből 275 ha terület volt magántulajdonban, 135 ha volt a közös gazdaságoktól kapott háztáji és 60 ha az illetményföld. 2 ha-t „egyéb mezőgazdasági tag egyénileg művelt", míg 26 ha volt a bérlet, vagy egyéb jogcímen használt terület. 1980-ra tehát nem csupán a magángazdaságok által használt terület nagysága csökkent, de már jóval kevesebben foglalkoztak fő- vagy „másodállásban" földműveléssel. Erre utal a megváltott háztáji és illetményföldek aránya, hiszen a magángazdaságok földjeinek egynegyede (26,1 %) már ebbe a kategóriába tartozott. Akik viszont megmaradtak a háztáji művelés mellett, gyaníthatóan nem hivatalos bérlet, hanem megegyezés, a használók közötti háttérmegállapodás révén növelték területeiket. A háztáji és illetményföldeken túl a tsz-ek éppúgy, mint a GKI is igyekezett minden segítséget megadni dolgozóiknak a termelés és értékesítés biztonsága érdekében. Az Új Élet tsz pl. egyre nagyobb arányban vállalt szerepet a gazdálkodás megszervezésében, a szükséges eszközök és anyagok beszerzésében, az értékesítés megoldásában (18. táblázat), de hasonlóan tett a Lenin tsz és a GKI is. Az utóbbi pl. az illetményföld juttatáson kívül 5 q takarmánybúzát és kukoricát, 4-5 q ocsút és 5-10 q alomszénát adott dolgozóinak kedvezményes áron, ezen túl önköltségen biztosították a szántást, vetést és a talajművelést, valamint a fuvart is. 211 Magyarország földterülete 1980. május 31. Bp. 1982. KSH. 128-129. 212 MVL XXIII. 722. VB jkv. 1981. szept. 30.