A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

és 260 borjú ellátásról gondoskodtak. 1984-ben fejezték be a telep 45 millió forintos bekerülésú teljes rekonstrukcióját, amely nemcsak az istállók, hanem a kiegészítő és szociális létesítmények megújítását is magával hozta. A telep korszerűsítésével párhuzamosan mintegy 3,6 millió Ft-ot fordítottak állományfejlesztésre. Ez a tejtermelés eredményességében is megmutatkozott. Míg 1977-ben 25081 volt az 1 tehénre jutó tejtermelés, 1984-ben ez a mennyiség már 4460, 1985-ben 5049 literre emelkedett. A javuló eredményeknek a korszerűbb telephelyi környezet megteremtésén túl a technológiafejlesztésnek és a folyamatos takarmány-utánpótlásnak is meghatározó szerepe volt. Ezt a növénytermesztési önelszámoló egység biztosította. Az új termelési technológia részeként a tejelő állományt 6 csoportra osztották, és a takarmányozásukat a tejtermeléstől függően biztosították. Az eUátást teljes egészében gépesítették, míg korábban 9 fő dolgozott ezen a területen, az újítást követően két 3 fős brigád végezte ezt a feladatot. A fejés korszerű fejőházakban történt, a korábbi 16 fővel szemben 4 fő két műszakban biztosította a folyamatos felügyeletet. A saját állományon túl 1985-ben további 160 vemhes üszőt vásároltak a szegvári Puskin tsz-től, ezek eUátása is a telepen történt. Ezzel az áUománnyal együtt 1986-ban már 1400 felnőtt marhát, döntően Holstein fríz teheneket tartottak a telepen.

196 KISGAZDASÁGOK Az 1972-es általános mezőgazdasági összeírás nyomán pontos képet alkotr hatunk a község kisüzemi mezőgazdaságáról. Ekkor összesen 1424 kisgazdaságot számoltak össze a kérdezőbiztosok. Ebből 658 olyan gazdaság volt, amelynél valamelyik mezőgazdasági szövetkezet keretében folyt a gazdálkodás. 138 olyan gazdaság volt, ahol 0,5 hektárnál kisebb, és 520 gazdaság, ahol 0,5 hektárnál nagyobb területen folyt termelés. E szférában összesen 1770 termelő dolgozott, 323-an 0,5 hektár alatti területtel, 1447-en 0,5 hektár fölötti területtel vettek részt a gazdálkodásban. A szövetkezeti gazdálkodás meUett 766 „lakossági kisegítő gazdaság", közkeletű néven háztáji is volt. Ezek nagyobb része, 582 fél hektár alatti területen, 181 fél és 3 hektár közötti területen és 3 gazdaság 3 hektárnál nagyobb területen folytatott gazdálkodást. A háztáji gazdálkodás 2267 embert érintett. 1704-en 0,5 hektár alatti, 557-en 0,5 és 3 hektár közötti és 6-an 3 hektár fölötti területen gazdálkodtak. Mivel 1970-ben 1457 lakóépület volt, ez azt jelentette, hogy az ingatlanok közel 98 %-ához kötődően folyt valamüyen üzemszerű mezőgazdasági termelés, s a község 4791 lakójából 4037 részt vett ebben, tehát a lakosság 84 %-a, ha nem is hivatásszerűen, de kapcsolódott a mezőgazdasághoz, öneUátásra vagy értékesítésre mezőgazdasági termékeket áhított elő. E 4037 emberből 414-en fizikai munkásként és 28-an szeUemi beosztásban mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgoztak, 266-an pedig áUami mezőgazdasági váUalatoknál (üyen volt a gabonakutató Zomboron) voltak ál196 Uo., 1987. jan. 21. 197 Általános Mezőgazdasági Összeírás 1972. (A továbbiakban: ÁMÖ 1972.) 1. A kisüzemi gazdaságok száma és a gazdaságokhoz tartozó személyek. Bp. 1972. 64-65.