A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

gépszíneket, a szociális épületeket, a lóistállót, az utakat és 1989-1994 között az üzemi konyha is teljes felújításra került.

18 A termelő osztály szorosan együttműködött a Gabonamag vetőmagüzemmel, amely az itt előállított vetőmag földolgozását végezte. A termelést 1987-ig irányította Fogarasi Lajos, őt ekkor dr. Szeredi András váltotta, aki öt évig irányította ezt a területet. 1992-ben utóda Kiss Ernő lett, aki 2002-ben adta át feladatait Kótai Csabának.

188 A GKI vetőmagüzem fejlesztése a hetvenes évek első felében kezdődött meg. 1972 őszén kezdte meg üzemelését egy korszerű technikai fölszereléssel ellátott kukoricaszárító és vetőmagtisztító üzem,

189 melyet az elkövetkező években tovább bővítettek. 1980-ban 1873 tonna kalászos nyerstermékből 1567 tonna fémzárolt vetőmagot állítottak elő, 825 tonna kukoricából 747 tonnát, míg 25 tonna napraforgóból 15 tonnát. A Gabonamag társaság beruházásaként azonban 1980tól folyamatosan bővült az üzem, és ezzel a kapacitás is. Elsősorban a kukorica- és a napraforgó-vetőmag előáüítását tervezték bővíteni.

190 A Lenin Mgtsz kiszombori kerülete A makói Lenin tsz a hetvenes-nyolcvanas években is meghatározó szerepet játszott a falu mezőgazdaságában. 1977-ben a község határából 1565 ha tartozott a tsz-hez, emellett Klárafalva területén is műveltek 554 ha-t, tehát összesen — a makói központon kívül 2119 ha területen gazdálkodtak. A teljes területből 625 ha-n őszi búzát, 200 ha-n őszi árpát, 390 ha-n kukoricát, 172 ha-n lucernát, 428 ha-n herefüvet, 65 ha-n őszi takarmányt termeltek, ezen túl 75 ha háztájit mértek ki, és 174 ha erdő is tartozott a tsz kezelésébe. Összesen 191 helybeli tagja volt a szövetkezetnek, ebből 102 dolgozó és 89 nyugdíjas. A gazdálkodási adatokból jól látszik, hogy a zombori területen elsősorban nem szemtermelés, hanem takarmánytermelés folyt, melyet döntően a ládányi tehenészet ellátására fordítottak. 1976-ban 524, 1977-ben már 601 tehénből álló állományt tartottak, de jelentős volt az itt folyó borjú- és tenyészüsző-nevelés is. Az elhelyezés korszerűsítését szolgálta az 1978 végére elkészülő 60 férőhelyes eUető istáüó és a 160 férőhelyes borjúnevelde. A szövetkezet földterületének 3,5 %-át hasznosították háztáji termelésre. A 3-6 ezer m

2-es háztáji földeken főként leszerződött vöröshagymát, petrezselymet, mákot, fokhagymát és hibridkukoricát termeltek, melyeknél a tsz nemcsak a földet, hanem a vetőmagot, a vetést, a növényvédelmet és a betakarítást is biztosította.

191 A gazdálkodásban itt is legnagyobb gondot a belvizes elöntés jelentette. Ez nemcsak a tavaszi munkákat késleltette, de jelentős területeket megművelhetett 186 SELLEY 1996. 179-180. 187 MVL XXIII. 722. VB jkv. 1988. dec. 7. 188 Barnáné Bacsa Magdolna közlése 189 SOMORJAI-MAGASSY 1974. 230. 190 MVL XXIII. 715. Tü. jkv. 1981. jún. 17. 191 MVL XXIII. 722. VB jkv. 1978. máj. 24.