A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

korai, könnyen vágható fajták előállítása, illetve a mind inkább növekvő papíripari igények kielégítése volt.

181 Az egyéb növények közül nyolcvanas-küencvenes évek fordulóján még csekély kapacitással földimogyoró-, ricinus- és sütőtök-nemesítés is folyt a zombori telepen. A kiszombori sütőtök 1987, a kiszombori simatokú ricinus 1991, míg a kiszombori földimogyoró 1986 óta volt áUamüag elismert fajta.

182 A kutatási osztályok mellett 4 diplomás, 8 középfokú végzettségű szakember és 135 fizikai dolgozó a hetvenes évek közepén Fogarasi Lajos vezetésével létrehozott termelési osztályhoz tartozott, melynek feladata az öntermékenyülő növények elit vetőmagjának előállítása, a kutatói területek előkészítése, a tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem, valamint az intézeti géppark üzemeltetése volt. Az új osztályt 1975-ben a Szegedi AUami Gazdaságtól átvett „sáros és romos Dénesmajor" fölújításával hozták létre.

183 A Dénesmajorban nemcsak a termelés központját, hanem a karbantartó-javító bázisát is kiépítették. A nyolcvanas évek elején 36 főt foglalkoztatott az üzem, 1 asztalost, 2 kovácsot, 2 villanyszerelőt, 1 gépjármű-villamossági szerelőt és 30 mezőgazdasági gépszerelőt, akik a karbantartás és javítás mellett, betakarítási időben, a szállítási munkákba is bekapcsolódtak.

184 A termelés minőségét és eredményességét nagyban segítette az 1981 és 1983 között 21 millió Ftos költséggel, jórészt a termelési osztály közreműködésével végrehajtott vízrendezés és melioráció, amely lehetővé tette a gazdaság területén a komplex vízgazdálkodást. Ennek eredményeként „javultak a kutatás szántóföldi feltételei, nőtt a kísérletezés megbízhatósága. A dénesmajori telephely fejlesztése a nyolcvanas évek folyamát rendre napirenden volt. 1985-1986-ban korszerű növényvédőszer- és méregraktárt építettek, 1987-1989 között egy magtár épült, 1989-1990-ben pedig modern gépmű-helyet adtak át, és befejezték a major közművesítését is, de korszerűsítették a 181 SELLEY 1996. 2., 133. 182 Uo. 3. és 169. 183 A termelési osztály indulásának körülményeiről érdemes kicsit részletesebben is szólni, hiszen jól mutatja, milyen állapotokat örökölt a Szegedi Állami Gazdaságtól átvett területen a GKI. Az intézet 1984-ben kiadott jubileumi kiadványában az alábbiak olvashatók: „Amikor már végleg nem lehetett kibújni bizonyos terület átadása elöl, akkor is a rossz, kutatásra, vetőmag biztonságos előállítására kevéssé alkalmas földeket adták át. így 1975-ben 5 millió Ft épület beruházási alap átadása ellenében a kiszombori gazdaság teljes területe birtokunkba került. Ezáltal a makóival együtt 1,14 ha [nyüván elírás: helyesen 1,14 ezer ha] lett a kiszombori telep területe. A földekkel együtt Kiszombor Dénesmajort is átvettük a Szegedi Állami Gazdaságtól. A birtokunkba került épületek 100 évnél alig fiatalabbak, elhanyagolt állapotban voltak. A major szilárd burkolatú bekötőút nélkül, a szántóterület agyongázolt, rosszul művelt, trágyázatlan volt. Ilyen előzmények után 1690 ha lett a Termelési Osztály kezelésében nyolc helyen, Makótól Szombathelyig. A Szegedi Állami Gazdaságtól Kiszomboron átvett heterogén terület kutatásra alkalmatlan volt, melyet még az is súlyosbított, hogy éveken keresztül, különösen 1970-1975-ig, komoly vízkár jelentkezett. Csak a kártérítés 18-20 millió Ft-ot tett ki. A károk csökkentése érdekében elvégeztettük a belvízrendezést, saját fejlesztési alap felhasználásával. Eredménye a két évig tartó munka befejezésével már éreztette komoly kárcsökkentő hatását. Csatornázás előtt volt olyan esztendő, hogy a búza elit vetőmag egy részét lánctalpas rizskombájnokkal tudtuk csak learatni. A lóbab vetőmag is így került betakarításra. Ilyen nehéz feltételek ellenére is az elit vetőmag feladatokat minden évben teljesítettük.'' MAGASSY 1984. 221. 184 Uo. 223. 185 Uo. 208. és 218.