A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

mesítésével foglalkoztak. A napraforgónál a nyolcvanas évek elejéig 1 fajtát és 11 hibridet nemesítettek, és 2 külföldi hibridet honosítottak. Az olajlennél három fajtát vezettek be a köztermesztésbe. A seprűcirok-nemesítést egyedül csak a zombori telepen folytattak Magyarországon. A kísérleti részleg meUett üzemi és a hetvenes évek közepétől vetőmag osztályt is működtettek, ez utóbbi mind jelentősebb részesedést szerzett a vetőmag-kikészítésben.

173 A kiszombori telep, mely 1973-ban még 825 kat. hold (475 ha) területet művelt, 1975-ben átvette a Szegedi Állami Gazdaság itteni területeit és dolgozóit.

174 Ezt követően már 951 ha (1652 kat. hold) szántóterületen gazdálkodott, de idetartozott még a makói 111 ha terület is, ahol a hagymakutatások folytak, így a teljes üzemméret 1062 ha-t tett ki. A kísérleti részleg meUett az üzemi rész feladata volt a megfelelő engedéllyel rendelkező fajták elit szaporítása. A kukorica és napraforgó vetőmagot teljes egészében szerződéses úton más gazdaságokban állították elő, míg a kisebb izolációt igénylő növények magjait állították elő saját területükön. A gazdálkodásnál — lévén kísérleti gazdaság — nem a terméseredmények és nem is a jövedelmezőség volt a meghatározó, hanem az előállított termék minősége. Nyüván a vetőmagüzem teljesítménye ennek függvényében alakult. A kutatási programba 116 ha területet vontak be, ebből 33 ha-n őszibúza, 46 ha-n olajnövény, 4 ha-n seprőcirok, 27 ha-n hagyma, 4 ha-n kukorica, míg 2 ha-n ősziárpa nemesítési kutatásokat végeztek. 946 ha-n folytattak üzemi termelést, itt őszi búza (330 ha), őszi árpa (22 ha), zab (20 ha), vöröshere (33 ha), olajlen (10 ha), kukorica (61 ha), lóbab (100 ha), borsó (243 ha), póréhagyma (19 ha), saláta (2 ha) és káposztarepce (37 ha) szaporítását végezték, emeUett 69 ha ületményföldet is kiosztottak. Az üzem 129 főt foglalkoztatott, ebből 11-en kapcsolódtak a kutatáshoz és az irányításhoz, a többiek fizikai munkát végeztek. Az élőmunkaerőt magas színvonalú géppark egészítette ki. A Gabonatermesztési Kutató Intézet kiszombori telepe a nyolcvanas években is megtartotta korábbi funkcióit. 1988-ban az intézet szántóterületének 72,2 %-a, 1047 ha tartozott Kiszomborhoz, és a teljes létszám 38 %-a, 236 fő dolgozott az itteni munkahelyeken. Az elit kalászos termelés 85 %-a erre a telepre koncentrálódott, az olajnövények főosztályának gyakorlati tevékenysége pedig teljes egészében itt folyt. A GKI zombori kutatási bázisa 3 telephelyet foglalt magában. Az olajnövényekkel kapcsolatos kutatásokat a község központjában lévő kúriában, a volt Ella-házban folytatták. Az épületet többszöri átépítéssel, felújítással tették alkalmassá a kutatási célokra. A nyolcvanas évek végén pl. több mint 20 millió Ft-os ráfordítással modernizálták a régi házat, illetve a hozzá tartozó, szintén műemlék-jellegű magtárat. A búzanemesítést a kisállomással szemben 1963-ban fölépített kutatóbázison végezték. Itt a nyolcvanas évek második felének legnagyobb beruházása a kísérleti üvegházak felújítása és korszerűsítése volt. A harmadik telephely a község közelében lévő Dénesmajorban volt, itt 1975 után építették ki az 173 Uo. 1981. jún. 17. 174 MVL XXIII. 722. VB jkv. 1982. jan. 12. 175 MVL XXIII. 715. Tü. jkv. 1981. jún. 17.