A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

A Szegedi Állami Gazdaságon belül a zombori terület profilja — a volt Kertimag gazdaság és Sernevál vállalat hagyományait követve — a sertéstenyésztés és a szemesabrak-termelés volt. A sertésállományt a községben két telepen helyezték el, melyek közül az egyik egy 350 kocaférőhelyes tenyésztelep volt. Noha az épületek korszerűtlenek voltak, mégis jó eredményeket értek el. Míg 1962-ben 1 kg sertés előállításához 5,15 kg abrakot használtak, 1968-ban már csak 4,3 kg-ot. Az itteni sertésállomány a nagyüzemi húsfeldolgozás során hasznosult, főként dobozos sonkát állítottak elő a vágósorba jutott állatokból. A sertéstenyésztés mellett jelentős szarvasmarha-áUománnyal is rendelkezett a gazdaság kiszombori részlege.

161 A Szegedi Állami Gazdaság 1975 jan. 1-jéig volt jelen a községben, ekkor a 477 ha-nyi (829 kat. hold) földterületét és 70 dolgozóját a GKI kísérleti telepe vette át.

162 MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEK A KÖZSÉGBEN 1962 UTÁN A hatvanas években a mezőgazdasági termelés már döntően nagyüzemi keretek között folyt, de jelen volt a háztáji gazdaság és néhány egyéni gazdálkodó is, akik mindösszesen 968 kat. holdat műveltek.

1 A jellemző ágazat a gabonatermesztés: búza, kukorica, árpa, lucerna és kisebb területen zab, meghatározó jeUegű volt ugyanakkor a zöldségtermelés is, különösen a vöröshagyma, a fokhagyma, és a paprika termesztése. Az áUattenyésztésben a szarvasmarha, sertés-, ló- és baromfi-tenyésztés volt a jellemző. A keresőképes lakosság jelentős része, mintegy 40 %-a a hetvenes-nyolcvanas években is a mezőgazdaságban dolgozott, és a háztáji gazdaságokon keresztül a falu mezőgazdasági jellegű településnek tekinthető. A községben 3 mezőgazdasági nagyüzem működött. A kiszombori székhelyű József Attüa tsz 1968-ban 2681 kat. hold földterületen 516 fővel gazdálkodott,

164 a gépesítés aránya 80%-os volt, és elsősorban gabona-, fokhagyma-, vöröshagyma-termeléssel, valamint szarvasmarha és sertéstartással foglalkoztak. A makói Lenin tsz területe a községben 2644 kat. holdat tett ki, és 280 kiszomborinak adott munkát, míg a Gabonatermesztési Kutató Intézet Kísérleti Gazdasága, mely 1973-ban 825 kat. holdon gazdálkodott, mintegy 200 alkalmazottat foglalkoztatott. 1974-ben a Szegedi Állami Gazdaság 477 hektárt művelt 70 alkalmazottal.

165 József Attila Mgtsz 1975. jan. l-jével a József Attüa Tsz egyesült a ferencszállási Új Elet tsz-szel. A Gabnai Antal elnökségével létrejött Új Élet Mgtsz megnövekedett területe 161 SZ. LUKÁCS 1972. 277-281. 162 MVL XXIII. 722. VB. Jkv. 1982. jan. 12. 163 MVL XXIII. 722. VB jkv. 10/1965. máj. 25. 164 Uo. 4/1965. febr. 16. 165 Uo. 2/1974. jan. 22., 1973. okt. 30.