A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

lett. A vezető ágazat a növénytermesztés volt: búza, árpa, kukorica, takarmánynövények, cukorrépa, vöröshagyma és fokhagyma termett a Zombor környéki szántókon. Ami az állattenyésztést illeti, a tsz megalakulásakor már 93 lova, 98 szarvasmarhája és 254 sertése volt a tsz-nek.

155 A hatvanas évek folyamán a gazdaság sokat fejlődött, és pótolta a hiányosságait is, ami főként a gépesítés és a talajerő-utánpótlás területén jelentkezett. 1962-ben a tsz 3740 kat. hold földterületet művelt, ebből szántó 3568 hold, szőlő 2 hold, gyümölcsös 40 hold és legelő 70 hold volt. A földterületből 23 kat. holdnyi területet tudtak öntözni, és volt 673 m

2-nyi üvegháza is a gazdaságnak. Ekkor már 709 tag (702 család) alkotta a szövetkezetet, így egy-egy tagra 5,2 holdnyi földterület, ezen belül 5 hold szántó jutott. A tsz ebben az évben 10 traktorral és 1 tehergépkocsival, a következő évben már 19 traktorral és 3 tehergépkocsival rendelkezett. 1966-ra ez a szám 27 traktorra és 4 tehergépkocsira emelkedett. Gyarapodott a tsz állatállománya is, 1962-ben 329 szarvasmarha, 1254 sertés és 109 ló tartozott a közös vagyonhoz.

156 A hatvanas évek közepén 12,5 millió Ft-os beruházással 600 férőhelyes szarvasmarha-istállót építettek a volt Fortner-tanya helyén, de jelentős sertésállománnyal is rendelkeztek, továbbá a magtárkapacitást az induláskori 16 vagonnal szemben 115 vagonra bővítették. Az állatáüomány 1966-ban 423 szarvasmarhára emelkedett, ugyanakkor a ló és sertésállomány megközelítőleg változatlan maradt. A szövetkezet a hatvanas évek közepére korszerű nagyüzemmé vált, és tisztes megélhetést biztosított tagjai 1^7 számára. (14. táblázat) 1962 elején mintegy 127 kat. hold kísérleti területtel, és az egyik volt Rónay-kúria, az ún. EUa-ház e célra való átalakításával alapították meg a Kiszombori Növénynemesítő Telepet, mégpedig úgy, hogy egy minisztertanácsi rendelet értelmében Kompoltról ide telepítették az Eszakkelet>magyarországi Mezőgazdasági Kutató Intézet kukoricanemesítési, majd nem sokra rá az őszi búza tenyészanyagát is. A racionalizálás részeként 1962 őszén a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Bánkúti Növénynemesítő Telepének őszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, seprűcirok, mohar, napraforgó és ricinus kísérleti anyaga is Kiszomborra került. Az alapításakor 40-50 főt foglalkoztató kutatóintézet a hatvanas évek végére már több mint 600 kat. holdon végzett kísérleteket, illetve vetőmag-szaporítást, ezzel együtt a foglalkoztatott létszám 150-160 főre emelkedett, közöttük 5 kutató és 6 kutatási asszisztens folytatott növénynemesítési vizsgálatokat, különösen az őszi búza, az őszi árpa, a seprűcirok, a kukorica, valamint a napraforgó fajtakísérletei terén. A búzanemesítést dr. Lelley János irányította Zomboron, aki Kompoltról került a községbe, a napraforgó nemesítéséért Miseta Vendel felelt, míg a seprűcirok nemesítését dr. Bacsa Pál vezette. A hatvanas években az ország 98 %-án a Kiszomboron előállított „Szegedi törpe" nevű cirkot termesztették. 155 Uo. 44-50. táblázatok. 156 MVL XXIII. 206. 116. doboz. A József Attila tsz 1962-1966. Az éves termelési tervekből gyűjtött adatok Csongrád megye fontosabb statisztikai adatai 1962. Szeged, 1962. 168-169., Csongrád megye fontosabb statisztikai adatai 1963. Szeged, 1964. 164. és 179. 157 MAROSVÁRI 1969. 50-51., XXIII. 206. 116. doboz. A József Attila tsz 1962-1966. Az éves termelési tervekből gyűjtött adatok 158 MAROSVÁRI 1969. 52-54.