A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

Mivel a hivatalos propaganda szerint az ötvenes-hatvanas évek fordulóján összességében e tsz-ek, és a község területén működő három állami gazdaság (Kertimag-gazdaság, Sernevál és az Erdőgazdaság) birtokolta a földeknek már több mint 80 %-át, ezért Kiszombort 1960. jan. 4-én ünnepi ülés keretében a tanács termelőszövetkezeti községgé nyüvánította.

148 A cím elnyerésének két markáns föltétele volt, egyrészt a szövetkezeti tagok száma, másrészt a szövete kezeti tulajdonban lévő földek aránya, amely gyakorlatilag a tagosítás következetes végrehajtását jelentette. Egy 1959. febr. 3-i járási tanácsi kimutatás szerint, amely a tsz-ek fejlesztésével kapcsolatos adatgyűjtést tartalmazott, a község szántóterülete (tehát nem teljes földterülete!) a statisztikai összeírások szerint 6650 holdat, a községben adózók szántóterületét nézve 8038, míg a község „politikai határának szántóterülete" 8318 kat. holdat tett ki. Ez utóbbi méretet alapul véve 1959. február elején a „szocialista szektor" kezelésében lévő szántóterület 2405 holdat, míg a kisüzemek földbirtoka 5913 holdat tett ki. Ez azt jelentette, hogy a község szántóterületének közel 71 %-a magánbirtokosok kezében volt. Az Előre tsz 538, a Május 1. tszcs 68 hold szántóval rendelkezett. Ezen túl 220 holdat müveitek társulási formában, 1539 hold tartozott az áüami gazdasághoz, míg 40 hold szántót egyéb formában műveltek (legeltetési bizottság).

149 Mindezek együtt alkották a szocialista szektor szántóállományát 1959. elején. Ez az arány a község teljes szántóterületének csupán 28,9 %-át érte el, ezért a hatalom legfőbb célkitűzése a „szocialista szektor" döntő részesedésének mielőbbi elérése volt. Mivel az új tanácsi vezetés hatékonyságának elsődleges fokmérője a tsz-esítésben végzett tevékenysége volt, a mezőgazdaság szocialista átszervezését célul tűző helyi vezetés vasakarattal vitte végig az átalakítást. „A községi pártszervezet, a tanács végrehajtó bizottsága és a tsz fejlesztési bizottság [...] arra az álláspontra helyezkedett, hogy a helyi aktívák nagyobb arányú és szervezettebb mozgatásával, kívülálló erők felhasználásával befejezi a község átszervezését, és kéri a földrendezést. "összegezte a lépés motívumait az ünnepi ülésen elmondott beszámolójában Hegedűs Péter VB-elnök.

150 Az agitáció soha nem látott méretű volt. Szikora Károly plébános a következőket jegyezte be a História Domusba: „November végétől kezdve heteken keresztül járták az agitálok a falut, és próbálták meggyőzni a lakosságot a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről. Végre karácsony előtt megtört a jég, mert a vezető gazdák közül többen beléptek a csoportba. Példájukat követte a legtöbb ember. A hírek szerint mindössze 12 család folytat továbbra is egyéni gazdálkodást. Természetesen ez a nagy változás óriási lelki megrázkódtatással járt. Sokan elkeseredtek, belebetegedtek abba a gondolatba, hogy földjüktől megváljanak, amit vagy örököltek, vagy pedig szorgalmas munkájukkal szereztek."

151 1959 végére közel 1000 tsz-tagot verbuváltak, és a nyár folyamán mintegy 600 kat. holdat tagosítottak „önkéntes földcsere" alapján. Mindez azt jelentette, hogy a község 11423 kat. hold 148 MVL XXIII. 715. Tü. jkv. 1960. jan. 4. 149 MVL XXIII. 206. Jelentések 1957. VIII. 25-től c. dosszié. A tsz-ek fejlesztésével kapcsolatban felmerülő számszaki adatokról jelentés. 1959. febr. 3. 150 MVL XXIII. 715. Tü. jkv. 1960. jan. 4.. 151 Hist. Dom. 115.