A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)
MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között
Sok olyan állampolgárnak adtak földet, vetették föl, akik nem magyar állampolgárok, ezzel szemben akkor még 158 olyan zombori volt, aki nem kapta meg új birtokát, ezen túl a gazdasági iskola sem kapta meg azt az 50 holdat, amely tangazdaság céljából járt volna neki. E visszaélések miatt a két párt úgy döntött, hogy visszahívja delegáltjait a földigénylő bizottságból, és javasolták Marjai József felfüggesztését is. 109 A politikai konfliktust aztán politikai eszközökkel oldották meg. Miként Kleitsch plébános följegyzése is utalt erre, Marjait egy vizsgálatot követően megerősítettek státuszában, hiszen a földreform körüli bizonytalanság keltése, és ugyanígy a kommunisták fontos bázisát képező újbirtokosok elbizonytalanítása már nem volt érdeke az új hatalomnak. Nem csupán a kiegészítő birtokjuttatások elmaradása növelte a feszültséget a régi és új gazdák között, és nem csupán a kiosztott földek odaítélésénél egyértelműen tetten érhető politikai szelekció, hanem az is, hogy az új birtokosoknak gondoskodniuk kellett földjük megműveléséről, ehhez viszont nem álltak rendelkezésükre megfelelő eszközök. Községi szinten az ún. termelési bizottság feladata volt az igaerő biztosítása. Ezt csakis a kocsival és lóval rendelkező gazdák rovására lehetett végrehajtani. A termelési bizottság igénybe vette a régi gazdák igaerejét, azzal, hogy minden hold szántása 4-5 napi gyalog napszámmal volt egyenértékű, azaz az új birtokosnak holdanként 4-5 napi napszámmal kellett volna a szántás költségeit kiegyenlíteni. 1 1945. okt. 26-án a Nemzeti Bizottság termékben is meghatározta a mezőgazdasági munkák ellenértékét. 1 hold szántás díja traktor igénybe vétele esetén 150 kg csöves kukorica, 60 kg búza vagy 70 kg burgonya, míg lovas fogat esetén 130 kg morzsolt vagy 200 kg csöves kukorica, 60 kg búza vagy 70 kg burgonya volt. 111 A mezőgazdasági munkák végrehajtásához gépi erő meglehetősen kis számban állt rendelkezésre. Egy 1946. nov. 26-i fölmérés szerint üzemképes traktorral csupán Urbán Jánosné, Bagyin Károly, Joó Sándor, Páll Miklós, Halász György, Görbe Imre és Rónay Aladár rendelkezett, míg Szabó István és Zombori Péter gépe javításra szorult. A mezőgazdasági munkák többségét ezért döntőrészt állati erővel végezték el. A helyzet csak 1949 tavaszán változott meg, ekkor a Rónay-földekből létrehozott, s dénesmajori központtal működő állami gazdaság területén egy gépáUomást alakítottak ki. A gaz1 -j q daság 1949. novemberében már 14 traktorral rendelkezett. Nem sokkal volt jobb a helyzet a cséplőgépek tekintetében sem. 1949-ben összesen 14 gép vett részt a cséplésben, l-l a földeáki, ül. a deszki gépállomásé, 3 a földműves szövetkezeté, további l-l pedig Bagyin Károly, Szabó István, Tézsla György, Faragó Mihály, özv. Halász Györgyné, Urbán Jánosné, Halász Béla, Páll Miklós és Zombori Péter tulajdonában volt. 114 A művelés utáni járandóságok megfizetésére azonban az új birtokosok — az új rendszer bázisa — alig mutatott hajlandóságot. A mögöttük álló kommunisták 109 CSML XVII. 517. 481. sz. 110 MÁRKUS 1948. 191. 111 CSML XVII. 14. 1945. okt. 26. 112 Uo. 1946. nov. 26. 113 CSML XXVIII. 11. 23. sz. 114 Uo. A cséplési bizottság 1949. jún. 27. jkv.
