A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

SIPOS József: A Magyar Gazdaszövetség és a Függetlenségi és 48-as Országos Agrárpárt története 1918-ig

zését. 1909. január 26-án pedig már arról beszélt, hogy az adó aránytalanul oszlik meg a kis-és a nagybirtok között. Javasolta az igazságtalan földadókataszter megváltoztatását, a 10 hold alatti parasztok földadójának elengedését, a progresszív földadó bevezetését. Ennek megszavazásához a kisgazdák nevében a Függetlenségi Párt támogatását kérte. Annak nagy- és középbirtokos szárnya azonban erre nem volt hajlandó. Ezért ő és a politizáló birtokos parasztság legtudatosabb rétegei tovább távolodtak volt anyapártjuktól. Ebben a helyzetben Szabó Istvánnak és barátainak sikerült a Függetlenségi Párt keretén belül szervezett Kisbirtokosok Országos Szövetségében egyre jobban átvenni a vezetést. A parasztpolitikus 1908 őszén tagja lett választmányának. A Magyar Lobogó újabb lendületet adott a kisbirtokosok hitelintézete szervezésének. Az előkészítő bizottságának elnöke Herczegh Sándor túrkevei birtokos lett. Az intézetet a kisbirtokosok kívánsága szerint hitelszövetkezetté alakították át és az alapító üzletrészt 100, az üzletrészt pedig 10 koronára szállították le. így annak vezetése is a kisbirtokosok kezébe került. Közben Herczegh megvásárolta a Magyar Lobogó tulajdonjogának felét. Szabó István és Herczegh Sándor egy év alatt példás együttműködéssel juttatták el a mozgalmat egy országos párt megalakításáig.

26 Regionális szinten pedig az un. Szemere-mozgalom, amely 1908 tavaszától bontakozott ki elsősorban Tolna megyében. Vezetője Szemere (Schamorzil) Kálmán — arra hivatkozva, hogy a katolikus Néppárt izgatásait kívánja ellensúlyozni, nem tudni kinek a pénzén — megszervezte a Szabad Gazdák Egyesületét. Elsősorban olcsó földbérletet és munkáslakások építését követelt a földnélküli — és szegényparasztoknak. E mozgalom — a hatósági erőszak ellenére átterjedt Somogyba is. Ez is segítette az ottani parasztság öntudatra ébredését. Ennek egyik következménye lett a Tolna megyei német kisgazdák önálló szervezkedésének megindulása is Betnár Béla újságíró vezetésével. 1908. februárban a Temes megyeiek hozták létre a Kisbirtokosok Megyei Pártját. Március 8-án pedig Veszprém megyében Mocsáry Lajos vezetésével megyei Gazdapárt alakult. E folyamat az Alföldön volt az erőteljesebb: Békés, Mezőtúr, Karcag, Kisújszállás, Gyoma, Törökszentmiklós sokezres helyi szervezetei mind-mind csatlakoztak az országos szervezkedéshez, amelyet ekkor már Magyarországi Kisbirtokosok Szövetségének (továbbiakban — MKSZ) neveztek. A politikai önállósodás folyamatát országosan tudatosította az 1909. áprilisában bekövetkezett és hosszan elnyúló kormányválság, majd a Függetlenségi Párt kettéválása. Az önálló pártot — mint közismert — 1909. november 29-én a Veszprém megyei Szentgálon alakították meg, amelyet a politikai előéletükre is utalva: 48-as Függetlenségi Országos Gazdapártnak neveztek el. A hely megválasztása nem azt jelenti, mint azt a korábbi szakirodalom feltételezi, hogy e párt befolyása akkor még elsősorban a dél-dunántúli régióra terjedtek ki. Mint Farkas József bizonyította e párt megalakulását megelőzte a Kisbirtokosok Országos Szövetségének nagyarányú megerősödése a Tiszántúl mezővárosaiban. Ezt bizonyítja az is, hogy az új pártnak két elnököt választottak: Szabó Istvánt és Herczegh Sándort. Az alelnökök és a végrehajtó bizottságba is demokratikusan: a területi elv és az erővi26 FARKAS i. m. 159.