A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

SZŰCS Judit: Erdélyi Péter (1946-2006)

gozott félállásos helytörténészként. Az 1980-as évek közepére kialakult helytörténész gárda legfiatalabb történelem szakon végzett tagjaként legalkalmasabbnak látszott erre a munkára. Az első megyei múzeumi felolvasóülésen tartott előadása, egyben első múzeumi publikációja korábbi levéltári kutatásain alapult. A következő évtől kezdve múzeumi dokumentumokat, fényképeket dolgozott fel, ahogyan ezt a leltárkönyvi bejegyzésekből, előadásaiból, megjelent cikkeiből, kiállításaiból látszik. A levéltári forrásokat továbbra is szükség szerint feltárta, használta munkájához. Ezekben egy alföldi kisváros 19-20. századi mindennapi történetének és közéletének lazán illeszkedő mozaikjait kezdte kirakni. A vizsgált személyeket és gazdaság-, ipar- és politikai témákat, eseményeket értékükön kezelte. A múzeum tulajdonában lévő kilenc Kossuth-levél egyszerre kapcsolódik országos jelentőségű és helyi eseményekhez, ugyanakkor a földesúri kötöttségek fölszámolása érdekében folyó örökváltsági tárgyalások helyi iratai. Ezek a levelek Kossuth Lajos reformkori ügyvédi tevékenységének egyetlen feltárt dokumentumai. A levelek feldolgozásával egyszerre kapcsolódik helyi kutató, Gát László cikkéhez és Kosáry Domokos Kossuth tevékenységét feldolgozó munkásságához, „Kossuth a reformkorban" című kötetéhez. (Ez az egy téma, amelynek esetében Erdélyi Péter minden lehetséges publikációs alkalmat, újra összegzési lehetőséget kihasznált. 2000-ben rávett, hogy a levelek hasonmás kiadására pályázzunk és a szerkesztést vállaljam el. Lásd a bibliográfiát!) A muzeológiai munka számára kedves része volt az iratok, fényképek rendezése, leltározása. Szép tiszta írását őrzik a leltárkönyvek. Nagyobb tételszámú hagyatékokat leltározott szívesen. Ezek többségét fel is dolgozta kiállítás, előadás és szakcikk formájában. Ezeken a területeken végzett, folyamatos munkáját jelzik publikációi és kiállításai jegyzéke. 1988-tól 2005-ig 16 időszaki és 1 állandó kiállítást rendezett. Az első, társrendezőkkel készített kiállítása névadónkról emlékezett meg a név felvétele alkalmából. A kiállítások 1-2 szobányi, mondhatjuk kamara kiállítások voltak, technikai kivitelezésük különböző színvonalon valósultak meg a helyi közgyűjtemények szerény tárgyi-személyi feltételei között, de jól tükrözte a témaválasztó és a kivitelezők találékonyságát is. Magántulajdonban lévő személyes és családi ereklyéket is elkért és kiállított. Ezzel újabb látogatóközönséget vonzott. Kutatásairól az évenként megrendezett megyei múzeumi felolvasóüléseken rendszeresen, a helyi múzeum programjain és a Csongrád Megyei Levéltári Napok csongrádi rendezvényein több alkalommal tartott előadást. Alkalmanként az ország más részében rendezett, szakmailag igényes tanácskozásokon is részt vett. Vizsgálataiban az adott kort országos jelentőségű közéleti eseményhez (például az 190 l-es országgyűlési választáshoz) és személyekhez (maradva az előbbi példánál, Hegyi Antalhoz és Ludrovay Tóth Istvánhoz) kötötte, mindkét megközelítésben feldolgozta. A szakmai üléseken a helytörténész kollégáknak tárgyaló- és vitapartnere volt. Beleltározta a múzeum archív könyveit, melyből kiállítást is rendezett. Két publikációja kötődik a könyvtárhoz. Egyik a „Könyvtár a múzeumban" című, másik a Makay László, Csongrád jegyzőjéről írott cikke. Kialakította a helytörténeti dokumentum- és fotótár helyi leltározási módját, létrehozta és gyarapította a helytörténeti adattárat.