A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

SZABÓ Tamás: Ozorai Pipo faszobrának restaurálása

Körösi Csorna Sándor emlékszobrait, ill. reliefjeit, valamint Klebelsberg Kúnó síremlékét. A Ozorai-szobor körplasztikai hatást nyújtó, hársfából faragott alkotás. Valójában féldombormű. Tömbjét számos fadarab összeragasztásából alakították ki. Az elkészült figurát, fenyőfából ácsolt két fakonzol fölé, a falra rögzítették úgy, hogy a konzolok terhet ne viseljenek. Az összes megmunkált felület: cc. 3,5 m . A vüágos barnára pácolt, helyenként színesre festett mű modern felfogásban készült, mégis a középkori gótikus szobrászat plasztikai hatását idézi a hadvezér idealizált alakjának megformálásával. A figura mögötti várbástyákon és tornyokon látható vésett- és festett föliratok a hős életéből és számos hadjáratából vett helyszíneket jelölik. A terpeszben áUó, páncélvértbe öltöztetett alak, mint keresztény lovag jelenük meg. Ikonográfiaüag rokon a Bűn és a Gonosz fölött győzedelmeskedő középkori lovagszentek ábrázolási típusával. (PL: Fortitudo, az Erő/Bátorság, mint az erény megtestesítője; Szt. Johanna, Szt. György, Szt. László, Szt. Jakab apostol, Roland szobrok.) így Ozorai Pipo hadvezér lába alatt a legyőzött gonosz eüenség, egy török janicsár térdel, amint kezében tartja a firenzei hős címerét. A címerpajzs közepén Pipo eredeti keresztnevének: Philippus (Fülöp), és családnevének: Scolaribus első kezdőbetűje látható (P.S.). A kompozícióból sugárzik a plasztikai feszültség és a késő középkori történeti atmoszféra. OZORAI PIPO ÉLETE Filipo Scolari (1369-1426) alig 12 évesen, 1380 körül került Toszkánából egy elszegényedett nemesi család sarjaként Magyarországra. (A mai Olaszországban Pippo Spano néven ismert.) Budán egy itáliai kereskedő inasa volt az Olasz (ma Országház) utcában. Hamarosan fölfigyelt rá Kanizsai Miklós tárnokmester — Kanizsai János esztergomi érsek testvére —, látva, hogy a fiú müyen rátermetten intézi a kereskedés ügyeit, magához vette, és fiaként nevelte. Scolari már ifjúként részvett a török támadások eüen kiépült déli várak megerősítésében. A későbbi harcokban Hunyadi János az ő irányítása alatt kezdte el katonai pályafutását. 28 évesen, 1397-ben a Kanizsaiak simontornyai várnagya lett. Itt ismerkedett össze a szomszéd birtokos, Ozorai András főnemes lányával, Borbálával. A házasságot követően a családnak fontos szerep jutott az Anjou-ház korában. Borbálát Zsigmond király kiváltságképp „fiúsította" — azaz a leány teljes joggal örökölhette a család birtokait, és az ifjú férjet is beiktatta ezek háromnegyedébe. Pipo, ekkor már a körmöcbányai ispánságot irányította, de a birtokolt méltóság előnyéből jutott Ozorának is: 1399-ben a település árumegáüító, vásártartási és paüosjogot nyert a királytól, megnyitva az utat a falu további fejlődéséhez. Scolari 1401-től már a királyi sóbányák ispánja, majd 1404-től temesi ispán lett, mert kitartott királya meUett akkor is, amikor a főurak egy része fölkelt eUene. (Királyhűségéért a Sárkányos Társaság tagjává is választották.) Hét vármegyéből álló országrész kormányzójaként, valamint a sóbányák felügyelőjeként került kapcsolatba Szegeddel. 1411 után ő kezdte meg Temesvár, Orsova és Nándorfehérvár kiépítését.