A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

MEDGYESI Konstantin: Kisvárosi demokráciaépítkezés és a rendszerváltó makói polgármester

történet. Megunva azt a helyzetet, hogy Makón még a fűnyírást is szegediek végzik, és viszik ki a városból a pénzt, úgy döntöttem, hogy a vállalkozásomat bővíteni, s elvállalom a parkok pázsitnyírását. Ezt egy évben, 1993-ban végeztem, mert 1994-ben az első lépése a városatyáknak az volt, hogy felmondják a szerződést. Hát ennyit a baloldaliakról. Ok így támogatták a helyi vállalkozókat — ha a bosszút támogatásnak nevezzük. Sarró Ferenc (Makó város utolsó tanácselnöke): — Az átadás-átvételre nagyon gondosan készültünk, egy részletes jegyzőkönyvet készítettünk, hogy műként állnak a folyamatok. Véget ért a testületi ülés, kértem Sánta urat, jöjjön és írjuk alá. Érdekes momentum volt, hogy nem akarta aláírni. Úgy nyüatkozott: „majd intézzük el holnap." Kértem, hogy értse meg, ezt alá keU írni, mert itt az éjszaka, zűr van, akkor zajlott a taxisblokád, ha valami történik: a városban, neki keU intézkednie, mindent mozgatni. Úgy keUett az akkori levezető elnököt, Kiss Ferenc ügyvédet megkérnem, győzze meg a Sanyit, hogy ez komoly, át keU venni a várost. Végül nagy nehezen aláírtuk. Zárásként elmondtam neki, hogy vigyázzon az apparátusra, mert a testület tagjai várhatóan „szét akarják bombázni" a hivatalt, és tudnia keU, polgármesterként a legfontosabb támasza a munkatársi garnitúra lesz, ne engedje szétverni, hisz nagy részük jó szakember. Sánta Sándor: — Elég vastag paksaméta volt az átadás-átvételről. Lehetett vagy másfél küós. Elvárták, hogy ott azonnal aláírjam az egészet. Szerettem volna előtte elolvasni, de sürgettek. Sarró Ferenc: — Volt kinn a Maros-parti vendégházban a Pulitzer unoka és felesége jelenlétében egy oda egyáltalán nem ülő véleménycserém Sánta Sándorral. Elmerengve, a helyzettől, az addig folyt beszélgetéstől függetlenül, váratlanul kijelentette: „akkor én magát megvertem a választáson?!" Engem nem vert meg — válaszoltam, azért lett polgármester, mert az önkormányzaton belül a pártok döntöttek, hogy ki lesz a város vezetője. Ha nem ez lett volna a jogi helyzet, hanem a makói szavazópolgárok választhattak volna, vagyis, ha már akkor is közvetlen polgármester választás lett volna, akkor minden bizonnyal más helyzet áU elő. Sánta Sándor: — Ez életszerűtlen. Ilyet mondtam volna? EUenszenves számomra is, ha egy ember így felvág. Félreérthetett valamit Sarró Ferenc. O egy pülanatig nem volt jelen problémaként az életemben. Nem gyűlöltem, nem szerettem, nem is találtam olyan jeUegzetes figurának. Arra figyeltem, hogy Sarró Ferenc megfelelő egzisztenciával rendelkezzen. Tudtam, a Juhász Gyula Szakközépiskolában lesz neki áUása. Megkérdezte az igazgatónő, hogy alkalmazhatja-e. Én inkább örültem, hogy megvan az elődömnek a munkája. Gusztustalan dolog lett volna, ha erről nem gondoskodunk. HaUottarn üyet, hogy az oroszok bejövetele után a korábbi korszak polgármesterével az egyik