A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

ORBÁN Imre: A kiszombori református gyülekezet

nyilvántartott egyháztagok számának csökkenését eredményezte. A választói név97 jegyzéket 1949-ben 73-as sorszámmal zárták. Jelentős eredmény, hogy a közösség 1949-ben egy kb. 60 éves parasztházat tudott venni a Kossuth u. 2 sz. alatt. Ennek három szobáját összenyitották, és gyülekezeti teremmé alakították. A közösség temetőt továbbra sem tudott nyitni. Sírhelyeket ezután is a plébánia biztosított a római katolikus temetőben a reformátusok számára. Temetések alkalmával a római katolikus templom lélekharangja szólt. PONGÓ GYULA TISZTELETES SZOLGÁLATA 1950-1982 Az 50-es évek egyházi élete Jeney Lászlót 1950-ben meghívták Kántorjánosiba lelkésznek, aki a hívást elfogadta. Egy darabig úgy tűnt, hogy a szűkös anyagi lehetőségek között létező közösségnek nem lesz helyben élő lelkésze. Ekkor Jeney javaslatára a presbitérium Pungó Gyula makói segédlelkésznek ajánlotta föl a kiszombori lelkészi állást, aki a helyiek nagy megkönnyebbülésére ezt elfogadta. Pongó Gyula 1950. december 17-én vette át hivatalát, és kezdte meg 32 éven át tartó szolgálatát. A politikai légkör nem kedvezett a lelkész által célként kitűzött „megújulásnak." A kommunista diktatúra egyik fő célja a vallási közösségek és a bibliakörök felszámolása volt. A keresztény ébredést szolgáló Bethánia Egyletet föloszlatták. Pongó Gyula tovább működő kis gyülekezeti közösségeit „rejtett Bethániának" minősítették, ezért őt többször beidézték a makói rendőrkapitányságra és megfenyegették.

29 A gyülekezet életében a munka eredményeként mégis az élénkülés jelei mutatkoztak. 1951-ben 104-re

30 1952-ben 122-re

31 nőtt a választó névjegyzékbe fölvettek száma. 1955-ben ez 107 főre alakult. Sikerült aktív tagokból újjá alakítani a presbitériumot, melynek létszámát — alkalmas emberek hiányában — 12-ről 8-ra csökkentették. A hívek néhány kivételtől eltekintve mindannyian egyszerű földműves emberek voltak. A vallásoktatás során komoly nehézségekkel kellett megküzdeni. Általában csak októberben tudták beindítani az oktatást az általános iskolában. Legnagyobb gondot a tankönyvhiány jelentett, de probléma volt, hogy a hittanórákkal — nyüván nem véletlenül — gyakran ütközött a gyerekek más iskolai elfoglaltsága. A hittant mégis sikerült az egész társegyház területén megszervezni: Kiszombor faluban, Sándor-majorban, Földeákon és Maroslelén. Kiszomboron 1953-54-ben 11 27 A választói névjegyzékbe azok a fölnőttek kerülhettek föl, akik részt vállaltak a közösség anyagi fönntartásában. Magukat a református egyházhoz tartozónak vallók száma ennél több. 28 12 ezer Ftot kapott erre a célra a gyülekezet. KPÜJk 1949. december 4. 7. szám. 29 PONGÓ Zsuzsa 11. 30 KPÜJk 1951. áprüis 22. 15. szám. 31 KPÜJk 1951. december 14. 29. szám. Ekkor a faluban 471 református lakost tartottak számon. 32 KPÜJk 1954. december 25. 16. szám. Ez nem jelentette azt, hogy minden választó valójában részt is vett a presbitérium megválasztásában. 1955-ben pl. csak 36 fő szavazott.