A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

ORBÁN Imre: A kiszombori református gyülekezet

A KISZOMBORI REFORMÁTUS TÁRSEGYHÁZ MEGALAKULÁSA ÉS ELSŐ ÉVEI A református lakosság száma a 20. század elején kezdett növekedni. Tagjaik sorát főként a betelepülők szaporították. 1901-ben 74-en,

10 1910-ben 131-en voltak. A trianoni tragédia után megalakították a 9 falura zsugorodott Torontál vármegyét. Ennek központja Kiszombor lett, így bizonyos megyei adminisztráció is a faluban telepedett le. A tisztviselők között voltak reformátusok, mint például Hegedűs árvaszéki ülnök, aki — Kleitsch Mátyás

11 plébános följegyzése szerint — „megalakította a kiszombori református egyházközséget."

12 1920 és 1930 között összesen 517-en költöztek a faluba, akik között szép számmal találunk református vallásúakat. 1927-ben 150, 1930-ban pedig már több mint 300 református élt Kiszomboron.

13 Közülük sokan a falu határában, a Nákó birtokhoz tartozó Sándor-majorban vásároltak földet és gazdálkodtak. Ezért szervezik majd meg itt a későbbiekben a református hitoktatást, és tartanak református istentiszteleteket.

14 1940-ben a hivatalos adatok szerint a falu vaüási megoszlása a következő volt: római katolikus 4526, görög katolikus 62, ortodox 32, evangélikus 54, református 471, izraelita 11 fő. Számon tartottak 21 egyéb, azaz valószínűleg valamely kisegyházhoz, szektához tartozó személyt is. A református nyilvántartás ennél némüeg kevesebb hívőről tud, e szerint 1941-ben a református közösségnek 324 tagja volt.

15 A közösség lélekszáma tehát jelentősen megnőtt, ami lehetővé tette egy önálló gyülekezet szervezését. 1938-tól Jeney László volt a helyiek lelkipásztora. Az önálló gyülekezet szervezésben fáradozó presbitérium tagjai a következők: Bárányi György gazdálkodó (makói), Joó Sándor téglagyáros (kiszombori), Kéry Béla a helybeü gőzmalom igazgatója (orosházi), Nándorhegyi (Walther) Győző nyugdíjas csendőrtiszt (resicabányai), Némedy Sándor nyugdíjas irodatiszt (dédesi), Prohászka Károly gazdálkodó (szentleányfalui), Szálkai Sándor gazdálkodó (makói) és özv. Vecsey Sándorné tanító özvegye (Balatonszabadiból való).

16 Ők alkották a helyi református közösség elitjét. 1938-ban egy társasegyházat hoztak létre, melynek Kiszombor mellett Püspökiele

11 és Földeák voltak a tagjai.

18 Kiszombor önállóan nem tudott egy lelkipásztort eltartani, ezért a lelkész megélhetését áüamsegély meUet a három falu közösen biztosította. Lakásról a makói református egyházközség 10 Schematismus Temesvarini, 1902, 101. 11 1926 és 1954 között volt kiszombori plébános. 12 História Domus 31. KRPIt 13 KISS Mária Hortenzia 72. 14 História Domus 41. KRPIt 15 Az adatot a kiszombori református gyülekezetnél tartott minden egyházlátogatási jegyzőkönyv tartalmazza, kiszombori Református Gyülekezet Irattára. [A továbbiakban: KRGylt] 16 A tisztántúli református egyházkerület története II. Egyházközségek adattára. Összeállította: ifj. NAGY Károly. Debrecen, 1939, 44-45. A kiszombori presbitérium létszáma később 12 főre nőtt. 17 A falu neve a kommunista hatalom döntése nyomán 1950-ben Marosleiére változott. 18 A társasegyház a Tiszántúli Református Egyházkerület, ezen belül a Csongrádi Református Egyházmegye része. 1941-ben hozzácsatolták a Tápairétet, mely később elkerült. (A kiszombori presbitérium ülés jegyzőkönyve [a továbbiakban: KPÜJk] 1951. február 11. szám.) KRGylt.