A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

ORBÁN Imre: A kiszombori református gyülekezet

A KISZOMBORI REFORMÁTUS GYÜLEKEZET ORBÁN IMRE KISZOMBOR VALLÁSI VISZONYAI Kiszombor a Maros partján fekvő, Torontál vármegyei község. A török háborúk során szinte teljesen elnéptelenedett. A megszállók elűzését követően a vidékre magyar nyelvű katolikus népesség szivárogott vissza.

1 Ekkor éltek itt, a Szegedre vivő út mellett ortodox románok, ők azonban „az idő előre haladtával", kunyhóikat hátra hagyva, egy másik Torontál megyei faluba, Bébára húzódtak.

2 A későbbiekre nézve meghatározó, hogy az 18. század folyamán ideköltöző családok mind magyarok és római katolikusok voltak.

3 A 18. században helyben élő protestáns lakosságról nem tudunk és az 1800-as évek elején készült jelentések sem tesznek említést más vaüású népességről.

4 A csanádi püspök 1753-ban szervezett Zomboron önáüó plébániát, az első plébánost azonban csak 1764-ben iktatták be. Hosszú időre kiható jelentőségű változás, hogy 1783-ban Kiszombor kincstári bútok Oexel József Mátyás nagyszentmiklósi sörgyáros tulajdonába került. Ezzel ő lett az új kegyúr. A patrónusi jog a megtiszteltetéssel és a plébánia fönntartását biztosító terhekkel együtt rá háramlott. A család tagjai is dicséretes módon megfeleltek a patrónusi föladatoknak. Méltán írta Árpás Gyula plébános, a Rónay párját ritkító földbirtokos család. Kiszombor haladása és jóléte e családdal van szorosan összekötve. A család Önzetlenül, saját érdekeit is sokszor föláldozva szolgálja a község jólétét és haladását.

5 A református gyülekezetnek tehát egy alapvetően római katolikus közösség keretein belül kellett gyökeret verni. 1 KISS Mária Hortenzia: Kiszombor története. Makó, 1940, 10. 2 „Ecclesiam et Curatum habuit." Liber Primus Complectens Históriám Parochiae Zomboriensis in Dioecesi Csanadiensi, et Comitatu Torontaliensi sitae. Memorabilia Parochiae Zomborinesis. (A továbbiakban: História Domus) 2. A Kiszombori Római Katolikus Plébánia Irattára. (A továbbiakban: KRPIt) 3 Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Szerk.: BOROVSZKY Samu. Bp. Országos Monográfia Társaság, é. n. 68. Árpás Gyula az 1893 után összeállított rövid plébániatörténetében a beköltözést 1720 körülire teszi. (A továbbiakban: ÁRPÁS Gyula: Plébániatörténet.) KRPIt. História Domus 2. 4 Lásd Dombó Antal plébános jelentéseit: Status Animarum Parochiae Zomboriensis az 1814-15-ös és az 1816-17-es évről. Archívum Dioecesanum Temesvariensis/Hungarica pars Dioeceseos Csanadiensis/Kiszombor. (Továbbiakban ADT/Kiszombor) 5 ÁRPÁS Gyula: Plébániatörténet. KRPIt