A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

MIKLÓS Péter: Népbírósági perek hódmezővásárhelyi lelkészek ellen (1947-1949)

menyeket helytelenül mérlegelvén, vádlottat túl szigorú büntetéssel sújtotta". Továbbá enyhítő körülményt is talált, „...az Országos Tanács az elsőfokú ítéletnek a büntetést kiszabó rendelkezését megsemmisítette. Súlyosbító körülményül vette, hogy vádlott mint pap a reábízott diákokhoz intézte a vádbeli alkalommal izgató beszédét, akikre szavai a tanító és tanítvány közötti viszony természeténél fogva fokozott hatással lehettek. Enyhítő körülmény ezzel szemben, hogy a vádlott vaüási túlbuzgalmában cselekedett."

16 Ardai Tibor (Budapest, 1913. december 27. — Pannonhalma, 1983. február 24.) jezsuita papot, a vásárhelyi tanyavüágban — Kutason és az öthalmi tanyákon — szolgáló kisegítő lelkészt 1948. december 28-án vették őrizetbe. Védője Domonkos Mihály szegedi ügyvéd volt. A kihaügatási jegyzőkönyvben a harmincöt éves, budapesti születésű szerzetes — Ardai Lajos és Steiner Gizeüa gyermeke — külsejét a következőképpen írták le: 168 cm magas, sovány, fekete szúrós szemű, egyenes orrélű, kissé eláUó fülű, lassú és rendes beszédű, borotvált arcú, haja 1 n sötétbarna és hátrafésült, arca ovális. Ardai kihaügatásakor elismerte, hogy 1946. november 27-én az öthalmi iskolánál litániát és áhítatosságot tartott — mintegy tucatnyi hívő részvételével —, amelyen a világbékéért és a szovjet csapatok mielőbbi távozásáért, valamint a hadifoglyok mihamarabbi hazatéréséért való imádságra buzdította haügatóságát. „Beismerem azt, hogy többek között arról beszéltem, hogy ennek a rendszernek meg keU változni, mert ez nem jó. Nem lehet a magyar embert az orránál fogva vezetni. Nem lehet itt a csajka rendszert és a szövetkezeteket bevezetni, mert az nem való magyar embernek. Teljes szocializmust csak a világ béke alapján lehet megvalósítani. Ez a helyzet nem fog sokáig tartani, majd tavaszra változás lesz és akkor sokkal jobb lesz mint most. A litánia után az imádságot azzal fejeztem be, hogy hála imát adhatunk, hogy az oroszok egy része már elment Magyarországról, most pedig könyörgő imát mondunk, hogy akik még itt maradtak, minél hamarabb elmenjenek."

18 1949. január 22-i ítéletében a szegedi népbíróság öttagú különtanácsa három év börtönbüntetésre, tízévi hivatalvesztésre és politikai jogainak ugyanüyen időtartamú fölfüggesztésére ítélte a szerzetest.

19 Ardai és ügyvédje föüebbezett a Népbíróságok Országos Tanácsához, amely 1949. június 1-jei döntésében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, sőt a súlyosbította, hiszen elrendelte az elítélt föllelhető vagyonának az egyharmad részének elkobzását. Az indoklásban — többek között — ezt olvashatjuk: „Az, hogy a vádlott a templomi szószéket választotta az izgatás helyéül, azért súlyosbító körülmény, mert vádlott a szószékről mint róm . kath. pap a megjelent hívekre azok vallásos érzületét kihasználva maga erkölcsi tekintélyén keresztül fokozott lelki ráhatást gyakorolhatott, aminek eredményeként a cselekmény veszélyessége, tehát tárgyi súlya is fokozott."

20 15 CSML SZNI NB 1552/1948. 22-23. 16 CSML SZNI NB 1552/1948. 23. 17 CSML SZNI NB 1665/1948. 11. 18 CSML SZNI NB 1665/1948. 13. 19 CSML SZNI NB 1665/1948. 26-27. 20 CSML SZNI NB 1665/1948. 11.