A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

ZOMBORI István: A szegedi zsidó kórház emlékezete

A KÓRHÁZ FÖNTARTÁSA ÉS KEZELÉSE A Chevra Kaddisa által föntartott kórházba rendszerint csak heveny betegek vétetnek föl. Hosszantartó idült betegségeknél a fölvétel fölött választmány dönt. A kórházban a betegek, jól szervezett kórházak mintájára, minden szükségessel ellátandók. 35. §. A kórházba felvehetők: a) Helybeli szegény betegek, kik különben nem részesülnének kellő ápolásban, vagy kiknek rokonai az ápolást nem teljesíthetik. b) Vidéki szegény betegek, kiket vallásos érzelmeik késztetnek, hogy e kórházban keressenek segélyt. c) Fizető betegek, akik az ápolási díj megtérítésére nézve kellő biztosítékot nyújtanak. 36. §. A kórház orvosa s egyszersmind a kórház igazgatója csak az lehet, ki orvostudori oklevéllel bír. Az orvos fizetését a közgyűlés határozza meg. Az orvos állítja ki a felvételi jegyet és ezt a beteg vagyoni viszonyainak megállapítása végett a felügyelőhöz juttatja. Az orvos felügyel a kórházra és mindenre, ami ahhoz tartozik. Köteles a betegeket gondosan kezelni, a betegforgalomról jegyzőkönyvet vezetni és erről a közgyűlésnek évi jelentést tenni. 37. §. A kórház felügyelője (85. §.) ügyel a kórház épületére, a szerelvények, ruhák és fehérnemuekre, szóval mindenre, a mi a kórházhoz tartozik; ő indítványoz helyreállítási munkákat és beszerzéseket, aláírja a felvételi jegyet az ápolási díj megállapítása után. A beteg elbocsáttatásakor a betegápoló által benyújtott számlákat megvizsgálja és ellenjegyzi. 38. §. A betegápoló és neje kötelesek, előbbi a férfi-, utóbbi a nőbetegeket odaadással ápolni; feltétlenül engedelmeskedni az orvosnak és felügyelőnek és a legnagyobb tisztaságról gondoskodni. Rendkívüli eseteket kivéve, a betegápoló nem vehet fel más beteget, mint aki el van látva az orvos és felügyelő által aláírt felvételi jegyyel.

19 Ez az idézet világosan megmutatja, hogy milyen betegeket milyen föltétellel vehetnek föl, hogy mi történik a vidékről érkezettekkel. Intézkedik az orvosról, a felügyelőről stb. Ebből az is látszik, hogy azok a zsidók, akik Szegeden laktak, megfelelő házzal és kielégítő családi körülményekkel rendelkeztek, azokra nem vonatkozott, hisz az ő ellátásukról mindig a saját családjuk gondoskodott. Az előírások és maga a kórház létrehozása tehát azokra a szegény, elhagyatott zsidókra vonatkozik, akik a városban éltek, illetve mint említettük a más helyről ide érkező zsidókra, akiket nem akartak, hogy valamilyen, város által biztosított, de keresztények között történő betegellátásban legyen részük. Az egylet részletes szabályzata 3. részében kitér a Szent Egylet bevételeire, ahol megjegyzi, hogy bevételt jelent a kórház heti persely jövedelme, illetve a fizető betegek kórházi ápolási díja. AII. fejezetben pedig kitér a Szent Egylet kiadásaira, ahol első helyen a kórházi épület fenntartása és jó karbantartása szerepel. A második helyen a kórház számára szükséges dolgok beszerzése, végül említi a kórházba felvett szegény betegek ingyenes ápolását és ellátását mint olyan költséget, 19 I. m.: 284.