A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

BALÁZS György: Dánia és Norvégia meghódítása a különböző hírforrások alapján a magyar sajtó tükrében, különös tekintettel Csongrád Megyére (1940. április 9–június 9.)

elvágták a Közép-Norvégiában lévő norvég alakulatok Osló felé vezető útját. Majd Kongsberg bevételével német kézre került Norvégia legnagyobb fegyver- és lőszergyára, a „Konsberg Waabenfabrik."

62 A nevezett lőszer- és fegyvergyár elfoglalásával a német hadvezetés fölénybe került az ellenségeivel szemben, mivel a termelés folytatásával a Norvégiában harcoló egységeit zavartalanabbul ellát hattá a szükséges hadfelszerelésekkel. Áprüis 18-ra jelentették Amszterdamból, hogy a Stefani Iroda külön tudósítójának értesülése szerint a németek Trondheim vidékén megerősített vonalat építették ki.

63 Stockholmból pedig megerősítették azt a hírt, mely szerint a Trondheimet Svédországgal összekötő vasútvonal teljesen német kézre került. Es a németek hatalmas védelmi vonalat építettek ki, amely vonal elzárta a Dél- és Közép-Norvégiába való behatolás útját. Az ország belsejében a megszállás gyorsan folyt, s az ellenállást a német légierő mindenütt letörte. A berlini jelentés meg arról számolt be, hogy ezideig 60 000 német katonát szállítottak Norvégiába, s a csapatok szállítása az angol aknazár ellenére zökkenőmentesen történt.

64 Stockholmból a Svéd Távirati Iroda közölte, hogy a norvég főparancsnokság az alábbi jelentést adta ki: „A Mjoes-folyó két partján síjárőreink jelentékeny veszteségeket okoztak az ellenségnek. A harcok folyamán 150 foglyot ejtettünk és több repülőgépet lelőttünk." Megjegyezzük, hogy a norvég hadseregnek ezek a sikerei átmeneti jellegűek voltak. Hiszen a stockholmi híradás további része arról szól, hogy Koagsvingert viszont a németek megszállták. A délkeleten harcoló norvég haderők pedig Erichsen tábornok vezetésével átlépték a svéd határt, ahol az átlépőket internálták. Berlinből adták hírül, hogy Norvégia nyugati partja előtt április 17-én folyt légitámadások során újabb súlyos csapás érte az angol haditengerészetet. Az egyik angol cirkálót egy igen nagy kaliberű bombatalálat érte és azonnal elsüllyesztette. Két további cirkálót három bombatalálat rongálta meg. A bombák olyan nagy pusztítást végeztek, hogy a hajók valószínűleg nem bírták ki az utat valamelyik angol kikötőig. Majd a német véderő-főparancsnokság áprüis 17-i jelentésében olvasható, hogy a német harci repülőgépek által végrehajtott sikeres támadás során egy nagy angol szállítóhajót támadtak meg, amely hajó Narviktól 60 küométernyire csapatokat szállított a harstadti partra, s az angolok — jegyezte meg a német jelentés — nyüván nem számítottak a német gépek megjelenésére.

66 Párizsból viszont áprüis 18-án olyan hírek érkeztek, hogy az angol légierő intenzíven bombázza Stavangert, és a város fölötti repülőtér, valamint a német állások ellen jóformán szakadatlan folynak a légitámadások. A német csapatok pedig Narvikból kelet felé vonulnak és nagy nehézségek árán igyekeznek elérni a svéd határt.

67 61 Népújság (Hódmezővásárhely), 1940. április 17, 62 Népújság (Hódmezővásárhely), 1940. április 17. 63 Népújság (Hódmezővásárhely), 1940. április 18, 64 Népújság (Hódmezővásárhely), 1940. április 18 65 Népújság (Hódmezővásárhely), 1940. április 18, 66 Népújság (Hódmezővásárhely), 1940. április 18, 67 Népújság (Hódmezővásárhely), 1940. április 18.