A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

BALÁZS György: Dánia és Norvégia meghódítása a különböző hírforrások alapján a magyar sajtó tükrében, különös tekintettel Csongrád Megyére (1940. április 9–június 9.)

foglalt norvég katonai támaszpontokon a német állások kiépítését megzavarják. Az angol repülőgép- és hajóveszteség — írták a német újságok — többszörösen meg­haladta a német veszteségeket. Három nap alatt sikerült mindenütt megerősíteni a német támaszpontokat a norvég partokon, s így az angolok támadásainak — je­gyezték meg a német lapok — a kockázata már sokkal nagyobb. A német légierő pedig biztosította csapataik előnyomulását Oslótól az ország belsejébe. 45 A gyors német hadi sikereknek tudható be az a római hír, amely arról szólt, hogy 4 000 norvég és dán hajó 6 millió tonna űrtartalommal semleges kikötőkbe menekült. 46 Az elmenekült hajók között nyüvánvalóan minden típus megtalálható volt, a hadi és a magán kishajókig bezárólag. Április 13-ra Stockholmból adták hírül, hogy a német repülők megtámadták és elpusztították a norvég főhadiszáDást, amely Elverum mellett Nubsundban volt. A támadás olyan hirtelen jött, hogy VII. Haakon király és Olaf trónörökös csak az utolsó pülanatban tudtak gépkocsikon elmenekülni. A svéd rádió pedig azt közölte, hogy a norvég csapatok főparancsnokává Ottó Runge ezredest nevezték ki. Ez a kinevezés honi politikai körökben nagy feltűnést keltett, mert az ezredes eddig szinte ismeretlen egyéniség volt. Azt állították, hogy a kinevezés jelentősége abban állt, mivel nem minden katonai személyiség tartotta helyesnek a németekkel való szembefordulást. 47 Majd az olasz Messagero afelől tájékoztatott, hogy a norvég király telefonon érintkezésbe lépett Oslóval és utasítást adott Quislin kormány valamennyi tagjának a letartóztatására. 48 A vég­rehajtásról azonban nincs nyom. A norvég megszállás első napján több felől azt a hírt terjesztették, hogy máris nagyobb angol expedíciós hadsereg van útban Norvégia felé. E kérdésben a Londoni Times 1940. áprüis 13-i száma világosságot teremtett — hangzik a magyar sajtó megjegyzése — és azt írta, hogy idő kell a norvégiai expedíciós had­sereg megszervezésére. Csapatszállításokról e pillanatban hangoztatta a Times, szó sem lehet. Az angol lapok egyébként optimistán nyüatkoztak, amikor azt írták, hogy a győzelem az övéké lesz. 49 Ennek a véleménynek adott hangot Cham­berlain miniszterelnök is az április 12-i Birminghamban mondott beszédében, amikor kijelentette: „Bizonyosak vagyunk a győzelemben, ha várnunk is kell rá. Az angolok nem hagyják abba, ha valamibe belefognak." 50 A német hírforráson kívül az áprüis 13-i finn jelentés is közölte, hogy az el­lenálló norvég egységek ereje egyre jobban gyengül. Legtöbb helyen már csak guerilla-harcok folynak és az ellenálló norvég csapatok mindjobban visszaszo­rulnak a svéd határ felé. A norvégiai német haderő, amely eddig 50 ezer főből állt, már áprüis 11-én nagyobb csapat-erősítéseket kapott, újabb 50 ezer főnyi német sereg utazott át Dánián, hogy Norvégiába jusson. A német hadsereg főparancs­nokságának jelentése szerint a németek helyzete megszüárdult Norvégiában, és 45 Eger 1940. április 13. 46 Vásárhelyi Reggeli Újság 1940. április 13. 47 Vásárhelyi Reggeli Újság 1940. április 13. 48 Vásárhelyi Reggeli Újság 1940. április 13. 49 Szentesi Napló, 1940. április 14. 50 Eger 1940. áprüis 13.

Next

/
Thumbnails
Contents