A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)
BALÁZS György: Dánia és Norvégia meghódítása a különböző hírforrások alapján a magyar sajtó tükrében, különös tekintettel Csongrád Megyére (1940. április 9–június 9.)
A HADMŰVELET MEGINDÍTÁSA A támadás 1940. április 9-én, hajnal 5 órakor kezdődött. A már említett XXI. harcicsoport kötelékében; 350 harci és 550 szállító repülőgép megfelelő ejtőernyős csapatokkal, s a német flotta jelentős részét is — többek között két modern csatahajót; a Scharnhorst és a Gneisenaut — a hadműveletekhez kapcsolták. 19 Az offenzíva megindításának napján ugyancsak hajnalban a koppenhágai és az oslói német követ azonos szövegű jegyzéket adott át, amelyben a német beavatkozást azzal a kényszerítő szükségszerűséggel indokolja, hogy a két állam semlegességét a közvetlenül küszöbön álló angol-francia támadástól kell megvédenie, és a két hatalom azon szándékát, hogy a háborút kiterjessze skandináv térségre is, meg kell előznie. A német kormányzat célja — hangzott a jegyzék — a két ország megszállása. Minden ellenállást azonban kíméletlenül letörnek és ez csak feleson leges vérontáshoz vezetne. Dánia szinte ellenállás nélkül hozzájárult a német követeléshez. Bizonyos megszálló erők — 1 póttartalékos és 1 rendőrhadosztály — átlépték a német-dán határt és gyorsan elérték a Frederica-Esbjerg-Middelfart-vonalat, továbbá Nyborgot Künem szigetét. A légi úton szállított csapatok megszállták Aalborg repülőterét, amely a légierők későbbi norvégiai hadműveleteiben nélkülözhetetlen támaszpontot jelentett. A nyugati parton fekvő Korsört az az erők szállták meg, amelyek a tenger felöl érkeztek. Ezzel a legfontosabb tengeri átjárók, a Kis és Nagy Beit német kézre jutottak. A Warnemündeben vasúti kompra rakott páncélvonatot Falster sziget déli partjain tették partra és az onnan azonnal előnyomult Vordinborba. A tengerről bevetett erők Koppenhágát foglalták el. Ezek a csapatok három kis szállítóhajóval tették meg az utat, amelyet egyetlen repülőgép biztosított. Ellenállásba nem ütköztek, így könnyen megszállták a rakpartokat, és két zászlóaljat tehettek partra, amelyek a gyenge dán helyőrséget incidens nélkül lefegyverezték. Dánia megszállásával elmúlt a Norvégiába vezető hátsó öszekötővonalak elvágásának veszélye, amennyiben ezek nem az Északi-tengeren keresztül vezetnek, és ez volt a döntő ok, hogy Dániát a vállalkozásba be kellett vonni. Tehát Dánia elfoglalása nélkül nem lett volna sikeresen kivitelezhető a norvégiai hadműveletek végrehajtása. A Dánia elleni offenzívával a sajtó csak nagyon szűkszavúan foglalkozott. Az egri lap csupán annyit írt: A német csapatok tegnap (1940. április 9-én) hajnalban megszállták Dániát és fővárosát. Az ország formális tiltakozását fejezte ki, de nagyobb ellenállás nélkül fogadta a német csapatokat. 22 Majd a Német Távirati Iroda jelentette Stockholmból, hogy az egyik svéd lap hosszasan ismertette a németek dániai magatartását. A német csapatok — írja a svéd újság — udvariasan és nyugodtan lépnek fel, s a tisztek magatartása igen tapintatos. Mindenfelé látható a dán lobogó. A tudósítás a legkülönbözőbb jelekből azt a következtetést vonta le, 19 RÁNKI György: A második világháború története. 2. kiadás Bp., 1976. Gondolat 18. 20 FÖLDI Pál: i. m. 77. 21 FÖLDI Pál: i. m. 78. 22 Eger 1940. április 10.
