A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

FÁRI Irén – NAGY Ádám: Szegedi iskolák, egyenruhák, jelvények a két világháború között

iskola minden növendékétől. Tanulónk az utcán bárhol és bármikor csak diáksapkában jelenhetik meg. Kötelező utcai formaruhája az intézetnek még nincs, de ajánlatos hogy a tanulók különösen iskolai kivonuláskor az előző iskolában kötelezően előírt magyaros ruhát hordják." Tanítási időben viszont kötelező volt a fekete klott munkaköpeny viselése. Ennek kettős célja volt. „Az egyik az, hogy megakadályozzuk azt, amire pedig a lányok nagyon hajlamosak, hogy az iskolát divatbemutató helynek tartsák, a másik pedig az, ami a mai nehéz viszonyok között igen fontos, hogy a munkaköpeny alatt a tanulók elhordhatják régi, talán 7ft * kissé színehagyott és nem divatos ruháikat is." Újvári Ilona visszaemlékezése szerint a sötétkék formasapkán elöl a jelvény a város színeit és a VNK betűket mutatta, oldalt arany csíkok az osztályt jelölték. (49-51. kép) KIR. KATH. TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZET MA CSONKA JÁNOS GIMNÁZIUM; TEMESVÁRI KRT. 38. A szakképző iskolák egyik típusát jelentették a tanító- és tanítónőképzők. Szegeden a kegyesrendi gimnázium mellett Szeged legrégibb fiú középiskolája volt a Kir. Kath. Tanítóképző Intézet. A polgári vagy négy középiskolai osztály után négy éves képzés keretében kaptak tanítói oklevelet a hallgatók. 1923-ban a képzést öt évfolyamra emelték. A tanító és kántorképzés 1895-1923 között a Boldogasszony sugárúti épületben folyt (52. kép), 1923 nyarán költözött az intézet Újszegedre. „Üres épületek, amelyeket néhány évre más intézményekkel kellett megosztani, gödrökkel, pocsolyákkal elriasztó udvar" fogadta a szerb megszállás után csekélyke megmaradt holmijukkal érkezett tanítóképzőt — írta az iskola 1935-36-os Értesítője. Évről-évre gyarapodott épületben, területben és felszere71 lésben az iskola. A Temesvári krt. 38. sz. alatti épület 1914-ben tető alá került, tervezte Siegel Albin, de a teljes befejezésre a háború után, 1923-ban került sor.

72 Az intézet négy különálló, tágas udvarban elhelyezett pavilonszerű épületből állt. Tantermek, szertárak és internátusi hálótermek kaptak helyet az épületekben. A tanulók harmada volt szegedi, az 1938-39-es tanévben a 177 diákból 93 vidéki lakott az internátusban. A diákok többsége Csongrád vármegyéből vagy a szomszédos vármegyékből jött. A tanulók szociális összetételét nézve kitűnik a kisiparos, altiszti réteg csaknem azonos aránya pedagógus, köztisztviselő gyerekekkel. A tanítóképzést megreformáló 1938. XIII. tc. alig jelent meg, mely szerint a négy év líceum után két éves tanítóképző akadémián kaptak kiképzést az elemi iskolai tanárok, Becker Vendel igazgató szóvá tette azt, hogy az általánosságban lefektetett elvek a gyakorlatban nem kielégítők. Pl. feltűnő hiány, hogy a gazdaságtan egy osztályban (III. o.) heti két órában szerepel, pedig azt minden osztályban kellett volna ilyen óraszámban tanítani. A mezőgazdasági ismeretek 70 MÉSZÁROS 1941, 75. 71 BECKER 1936, 24. 72 O. Cs. M. 2000, 552-553.