A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

FÁRI Irén – NAGY Ádám: Szegedi iskolák, egyenruhák, jelvények a két világháború között

A több mint 500 fős tanulói létszáma I. világháború után csökkent, 250-300 fő között mozgott. A három szegedi fiúgimnáziumot nézve föltűnő a Baross sajátos szociális összetétele. A kisiparosok gyermekei aránya magasabb, mint a másik két középiskolában, a kiskereskedői és munkás réteg is erősebben volt képviselve. A reáliskolai gyakorlatiasabb tananyag miatt kedvelték jobban. A tanított tárgyak részben eltértek: latin helyett német nyelvet, kémiát, ábrázoló geometriát, szabadkézi rajzot oktattak. A Barossban a kisiparos gyerekek magas aránya megközelítette az értelmiségi réteg gyermekeinek arányát, ami középiskola esetén nem jellemző. Talán éppen ezért a Baross szellemisége demokratikus volt „ha a társadalom ellenállását legyőzve valaki bejutott oda, abban az iskolában senki sem éreztette vele, hogy milyen mélyről jött." — írja az egykori diák Péter László.

47 Teljes tandíjmentességet mégis kevés, évente 4-5 tanuló kapott. Megfelelő tanulmányi előmenetel kellett a tandíjkedvezmények valamelyik fokozatához, teljes mentességet csak a hadiárvák és a hadigyámoltak kaptak automatikusan. Az iskola Értesítőjében visszatérő problémaként jelentkezett az aránylag sok gyenge tanuló teljesítménye. Iskolai egyensapkáról és ruháról az 1935-36 évi értesítőben van először szó. „A tanári testület a vallás és közoktatásügyi miniszter idevonatkozó rendelete alapján, de a hazafias érzés ápolása és erkölcsnevelő hatás érdekében is, ezúton is fölhívja a szülők figyelmét arra, hogy új iskolaruha beszerzésének szüksége esetén gyermekeik számára magyaros öltözetet és diáksapkát törekedjenek beszerezni. Iskolánk joggal lehetne büszke arra, hogy tanítványai csinos, magyaros és olcsó formaruhával volnának elláthatók. Örömünkre szolgál, hogy eddig már mintegy 25 tanulónknak van magyaros öltözete."

48 Ekkor az iskolában 260 diák tanult. Az egyenruhát a továbbiakban sem vezették be, de a következő évi értesítő előírta: „A megállapított diáksapka a tanulók számára kötelező."

49 Az 1940-41-es Értesítő szerint a diákság mintegy felének volt már magyaros ruhája.

50 (29-30. kép) ÁLLAMI FŐGIMNÁZIUM - KLAUZÁL GÁBOR GIMNÁZIUM MA RADNÓTI MIKLÓS GIMNÁZIUM, TISZA LAJOS KRT. 6. Szeged második gimnáziuma (1950-től Radnóti Miklós Gimnázium) 1898-ban nyílt meg.

51 Az 1922-23-as tanévben fennállásának 25. évében vette fel az iskola a Szegedi Magyar Királyi Állami Klauzál Gábor Főgimnázium nevet. 1924-től fejlődött reálgimnáziummá, a latin nyelvet csak a 3. osztálytól tanulták, helyette 1-sőtől a németet, az 5. osztálytól a görög helyett modern nyelvet (franciát vagy olaszt) tanítottak. 47 PÉTER 1989, 49. 48 FIRBÁS 1936, 62. 49 FIRBÁS 1937, 56. 50 FIRBÁS 1941, 39. 51 TÓTH 1998, 22-24