A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

FÁRI Irén – NAGY Ádám: Szegedi iskolák, egyenruhák, jelvények a két világháború között

ennek tulajdonítható. A hagyományokat sem lehet figyelmen kívül hagyni: ebben az iskolában az első negyedszázadban a beiratkozott tanulók 12 %-a volt izraelita. Az 1930-as évek második felében a leányiskolákban ünnepnapra kötelezővé tett zsinóros-magyaros egyenruha a fiúiskolákban nem vált kötelezővé. Az iskolák csak ajánlották a beszerzését. Az egyensapka viselését viszont mindenütt bevezették. A II. kerületi iskola 1939-40-es Értesítője szól először az egyensapkáról, a következő évi tudnivalók között: „Az iskolai egyensapka viselése és a sapkára való iskolai jelvény megvétele minden tanulóra kötelező. A tanulók ünnepi ruhája lehetőleg magyaros legyen." Az 1942-43-as tanévben hozzátették: „Leventefoglalkozásokon viszont a leventesapka viselendő."

40 III. KERÜLETI, SZENT IMRE HERCEG ÁLLAMI POLGÁRI FIÚISKOLA - MA JUHÁSZ GYULA TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA, BOLDOGASSZONY SGT. 8. A III. kerületi polgári fiúiskolát 1895-ben szervezték, 1900. májusában költözött a Boldogasszony sugárút 6. sz. alatti Baumgarten Sándor tervezte eklektikus stílusú épületbe. (23. kép) Ezt az épületet a Szegedre helyezett Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola kapta meg, ezért mellette 1929-30-as tanévben felépült az új barokk stílusú épület, ami két iskolát fogadott be: a Polgári Tanárképző Főiskola gyakorló iskoláját és a Szent Imre hercegről elnevezet III. kerületi polgári fiúiskolát. Az iskola elnevezését 1930-ban kapta. Bejárata a Nap utca (ma Semmelweis u.) felől volt.

41 (24. kép) 8 tantermet használtak külön, közös volt a tornaterem, a fűtés és még öt helyiség. Madách utcai polgáritól eltérően ebben az iskolában a kisbirtokos réteg jelenléte volt erős (15%). A másik három jellegadó réteggel: az altisztek (34%), a munkások (14%) és a kisiparosok (18%,) gyermekeivel az össz tanulói létszám több mint 80%-át alkották. Sok volt a vidéki tanuló, a kisbirtokos szülői háttér jelentősebb aránya is ere vall. Az iskola 1933-34-es Értesítője szerint: „Tanítványaink nagy része a polgári iskola után nem is szándékozik tanulmányait folytatni. A négy osztályt is csak azért végzi el, hogy jobb ipari pályára léphessen. Újabban ugyanis a legtöbb ipari pályán csak a négy középfokú iskolaosztály elvégzése után szerződtetik tanoncul."

42 A nevelés meglehetősen katonás jellegű volt, századparancsnokok, ill. szakaszparancsnokok irányították a tanulókat. Még a vasárnapi misére is zárt menetoszlopban vonultak, kürtszó mellett. A tanulók csaknem 90 %-ban katolikusok voltak, a zsidó tanulók a létszám fél százalékát tették ki. Az Iskola Értesítőjében először az 1935-36-os tanévben van szó egyensapkáról. „Ugyancsak megveendő a tornaruha és a kötelező egyensapka."

43 Az egyenruha 39 IGERT 1940, 56. 40 BUS 1943, 48. 41 A képeslap közlését Nővé Andrásnénak köszönjük.. 42 KLUCSIK 1934, 10. 43 KOCZKÁS 1936, 67.