A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

FÁRI Irén – NAGY Ádám: Szegedi iskolák, egyenruhák, jelvények a két világháború között

ruha és kalap viselése kötelező. A kabát (a kötött kabáté is) színe sötétkék, a ha­risnya és a cipő fekete. A hajviselet egyszerű, hullámoztatni nem szabad." Az Értesítőkből és a fennmaradt tárgyi anyagból megállapítható, hogy az isko­lanővérek valamennyi típusú tanintézetében a diákoknak azonos formaruhát és li­liomos jelvényű sapkát hordtak, kivéve a polgári leányiskolát, az 1937-38-as is­kolai tanévtől. (8., 9., 12. kép) m III. KERÜLETI (MARGIT U.) ÁLLAMI POLGÁRI LEÁNYISKOLA ­MA KOSSUTH ZSUZSA EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA, GUTENBERG UTCA 25. Az apácák által fönntartott polgári leányiskola mellett volt a városban egy má­sik polgári iskola is leányok számára állami kezelésben, amely 1911-ben kettévált, az 560 főnyi tanulógárdájának a város egymástól távol eső pontján emeltek iskola­épületet. (13. kép) Az egyik iskola, a Margit utca 25-27. sz. alatt 1911-ben el is ké­szült, ez a III. kerületi polgári leányiskola. 1948-ig működött négy osztályos polgá­ri iskolaként, utána fejlődött nyolc osztályos általános iskolává. 31 (14. kép) A III. polgári lányiskolába járó diákok családi háttere hasonlított a másik állami polgári leányiskoláéhoz, de a kisbirtokos gyerekek számának növekedése és a kiskereskedő réteg erősebb jelenléte volt megfigyelhető. Az 1936-37-es tan­évben a tandíjkedvezményben részesülő tamilok aránya 10 % volt, a zsidó diákok aránya jóval magasabb mint a II. kerületi leánypolgáriban, a 339 diákból 29 fő (8,5 %). A diákok túlnyomó többsége helybeli, vagy a város közvetlen környékéről járt be. A III. ker. iskola 1936-37-es Értesítője közli az intézeti egyenruha részletes le­írását és rajzát. A téli egyenruha anyaga sötétkék szövet. „A régi matrózruha egy kis anyagpótlással könnyen átalakítható"- írja. A zubbony 4 pár zsinórdísszel és 4 cm széles övvel záródott, visszahajtott sujtás-zsinóros kézelővel és szövetgallérral. A szoknya 3 cm-es berakásokkal készült. A nyári zubbony nyers színű anyagból készült (vistra), öves. A hímzés a kalotaszegi írásos hímzés technikájával sötétkék fonállal készült. A zubbony a gallér alatt, a vállon gombolható, szabása sima. A szoknya ugyanaz volt, mint a télinél. 32 Az 1940-es Évkönyv az egyenruha szabály­zathoz hozzátette: „Kötelező az intézeti sapka viselete, amelyen az intézeti jelvény on , viselendő." Az 194l-es Évkönyv kiegészítése: „Az előírt egyenruha, intézeti kötény, jelvényes formasapka és tornafelszerelés beszerzése kötelező minden tanuló számára." 34 (15-16. kép) 28 NACSA 1942, 57. 29 A liliomos jelvényeket Szili Török Dezső középiskolai tanár tervezte, aki 1939/40-es tanévtől az Ipari Leányközépiskola igazgatója volt. Csillik László és Dévényi István tanár (a Tanárképző Fő­iskola Gyakorló Altalános Iskolájának szakvezetői) szíves szóbeli közlése. 30 A magánygyűjtemény jelzésű jelvények közléséért itt mondunk köszönetet a gyűjtő Hajdú Bé­lának, a fényképek elkészítéséért pedig Hajdú Tamásnak 31 H. TÓTH 1999, 90-91. 32 BÁTHY 1937, 51. 33 BÁTHY 1940, 43. 34 KOCZKÁS 1941, 46.

Next

/
Thumbnails
Contents