A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

FÁRI Irén – NAGY Ádám: Szegedi iskolák, egyenruhák, jelvények a két világháború között

ban adataink szerint nem volt kötelező a zsinóros egyenruha viselete, csak az iskolánként megállapított egyensapka. Ennek ellenére a széleskörű állami és társadalmi támogatást kapott magyaros ruhamozgalom és nem utolsó sorban a politikai közhangulat alakulása hatással volt még az elemi iskolák ruhaviseletére is: így az 1941-ben készült Szeged-Alsóvárosi elemi iskola osztályképén a 4. osztályos diákok többsége már Bocskai ruhában állt a fényképezőgép elé (2. kép), míg a két évvel korábbi osztályképen 1939 tavaszán az összkép vegyes, néhány diák viseit Bocskai ruhát. A magyaros ruha felélesztésével több hasonló kísérlet után a Ferenczy Ferenc belügyminiszteri titkár alapította Magyar Öltözködési Mozgalom járt sikerrel és ennek eredménye az iskolai formaruhák megváltozása is.

8 A Mozgalom a Magyar Iparművészet c. lap mellékleteként megjelent Muskátli c. kézimunkaújságon keresztül adott hírt a Mozgalom fontos eseményeiről és az évente sikeresen megrendezett divatverseny eredményeiről. Az 1930-as évek magyaros ruhamozgalma különbözött a reformkori és a 19. század közepi előzményétől.

9 Nemcsak nemzeti érzelmeket fejezett ki, hanem viselőjének politikai állásfoglalását is tükrözte. Összhangban állt a korszak több hasonló nemzeti törekvésével. A Mozgalom nemcsak a magyaros szabásvonal és az európai divat összeegyeztetésére törekedett, hanem magyar anyagok fölhasználására és a népművészet motívumkincsének alkalmazására is. A vonal, anyag és dekoráció kérdésében a díszítést lehetett legkönnyebben alkalmazni a kor követelte szabásvonalhoz. A Mozgalom 1934-ben azzal a kéréssel fordult Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy a középiskolákban a magyar ruha kultúrát támogassa az idegen szellemű és művészietlen formaruha helyett. A miniszteri körlevél hatására az iskolák sorra vezették be a magyaros jellegű egyenruhát. Az egyes felekezetek, ill. állami és az egyházi iskolák között lényeges különbség az egyenruha kérdésében nem volt.

10 Alább fölsoroljuk azokat a szegedi iskolákat, amelyeknek volt jelvényük, a képeslapgyűjteményünkből bemutatjuk az iskola épületét és ismertetjük az egyensapka és az egyenruha leírását. A sokat vitatott, de a két világháború között végig népszerű polgári iskola célját az 1927. évi Xll.tc. a következőkben határozta meg: „A polgári iskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben gyakorlati irányú általános műveltséghez juttassa és ezzel közvetlenül a gyakorlati életre, vagy a középfokú szakiskolára előkészítse. A polgári leányiskola feladata ezenfelül művelt, magyar polgári háziasszony nevelése."

11 Főként a gyakorlati pályára készülők iskolája volt, de nem zárta el a továbbtanulás lehetőségét sem. A tanítóés óvónőképzőkbe és egyéb ipari, kereskedelmi szakiskolákba nyitotta meg az utat a diákoknak, különbözeti vizsga letételével a gimnáziumba is át lehetett jelentkezni. A fenti törvénycikk a polgárit középfokú iskolává minősítette és egységesí7 Kószó Jenő szíves szóbeli közlése. Itt köszönjük meg az osztálykép közlési lehetőségét. 8 F. DÓZSA 1989, 27-29. 9 TOMPOS 1999, 119-138. 10 FERENCZY 1996, 78. 11 SOMOGYI 1944, 106-107.