A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

ZOMBORI István: A Fogadalmi templomtól a püspöki székesegyházig

dalán a sekrestyénbe vezető díszes ajtó Glattfelder püspök kőből faragott címerét mutatja, míg a szemközti oldalon, a falon Szeged város kőből faragott címerét, ill. Magyarország címerét láthatjuk. Az említett kősátor sajnálatos módon a már említett, kegyképként szolgáló Patrona Hungáriáé ábrázolás nagyobb részét is eltakarja, ezért a felsorolt részletek csak különböző oldalról, alulról, felülről végrehajtott többszöri megtekintés után azonosíthatók. Ha a szentélyből megfordulva végig tekintünk a templom főhajóján, akkor a templom kórusmellvédjén két címert láthatunk: a külső homlokzatról már megismert hétszer vágott magyar címert és a hármashalmon kettőskereszt ábrázolású címerpajzsot. A szentéllyel átellenben a templom főbejárata fölötti belső rész uralkodó látványát a színes üvegből készült rozetta ablak jelenti, amelynek a központi ábrázolása Szeged város címere, körülötte 8 színes címert ábrázoló képpel. Ezek az óramutató járása szerint haladva a következők: a hármashalmon álló kettőskereszt címerpajzs, a Hunyadi család címere, a szájában aranygyűrűt tartó holló, a horvát címer, a dalmát címer. A kék mezőben három ezüst liliom az Anjou családi címer, az erdélyi címer, a szlavón címer és végül ismét a hétszervágott Árpád-kori címer. Úgy véljük, ez a címeregyüttes ismételten csak a templom összmagyar nemzeti jellegére való utalás, amely a Trianon következtében szétdarabolt ország esetében egyértelmű véleménynyilvánítás.

5 A templom központi része a főhajó és a kereszthajó találkozásánál létrejött nagyméretű kupola. A kereszthajó és a főhajó boltíveit teljes egészében kifestették. A főoltár felé eső íven egy, a többi három két-két boltív sávon, összesen tehát hét festett sávon kilenc-kilenc, együttesen 63 vármegye címere látható. Az árvíz után ujjá épülő Szeged részére valóban az akkori egész Magyarországról küldtek segélyt, mégis úgy gondoljuk, hogy a 63 vármegye címerábrázolása sokkal inkább a Dóm tér három oldalán elhelyezett 63 vármegye címerével áll szinkronban, azaz a magyar nemzeti egységet hivatott reprezentálni. Ezt megerősíti az a tény, hogy a kupola szentély felé eső fal részére félkör ívben XI. Pius pápa (1922-1939) mondását írták „Facere magna et pati fortia Hungaricum est". Ez a magyar fordításban így ismert: „Nagy tetteket véghez vinni és hősiesen tűrni, ez magyar erény". Az adott környezetben e kiemelt idézet a nemzet szétdarabolását gyászoló magyarok számára egyfajta pápai vigasztalást jelent. A templom két oldalán végighúzódó mellékoltárok üvegablakai között feltűnik Szent László király alakja és ezen üvegablak fölső, kör alakú részében ismét a jól ismert hétszer vágott magyar címert láthatjuk, akárcsak a Szent Erzsébetet ábrázoló üvegablak fölső részében is. A Szent Istvánt megjelenítő üvegablak fölső részében pedig a címerpajzson a kettőskereszt ábrázolást láthatjuk. Mindaz a gondolatsor, amely egybekapcsolta a templomban az Isten iránti tiszteletet és a megcsonkított ország iránti szeretetet olvasható a templom város felöli tornyának tetején lévő fém gömbben. 1926. március 27-én emelték föl a helyére a torony keresztjét, amely az előbb említett 170 cm átmérőjű gömbön nyugszik. Ebben helyeztek el ünnepélyesen egy kutyabőrre írt okmányt, amelynek megfogalmazója Gaál Endre kultúrtanácsnok volt. A hosszú szöveg közlésétől eltekintünk, csak egy mondatot idézünk. Ebben az Istenhez fohászkodva azt kéri: 5 A címereket illetően lásd BERTÉNYI 1993.