A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

PÁL József: A szegedi Katolikus Nővédő Egyesület (1919-1945)

szítendő kendők horgolásával, kötésével, ruhák varrásával, kézimunkák készítésével gondoskodtak, most már az egész karácsonyi akció sikeréről, tehát nem csupán a napközisek javára folyt a tevékenységük. A feldolgozandó anyagot részben a tagok hozták, részben pedig a nővédő egylet vásárolta. A munkadélutánokon résztvevő hölgyek (a nem tagokat is szívesen fogadták) szellemi és lelki táplálásáról is gondoskodott a nővédő vezetősége. Hittanárok, lelkipásztorok tartottak rendszeresen előadásokat, miközben a hölgyek dolgoztak. Az 1931. okt. 22-én tartott, évadnyitó munkadélutánon például Stenczel Lajos tábori lelkész a 8 boldogságról, dr. Balogh István belvárosi s. lelkész pedig aktuális szociális kérdésekről tartott előadást. Ez utóbbi különösen nagy érdeklődést váltott ki. Balogh István rámutatott arra, hogy a nyomorenyhítés nemcsak karitatív munka, hanem a társadalom védekezése az esetleges támadások ellen. Hosszasan fejtegette, hogy „a mai gazdasági válságért nem lehet minden tekintetben a háborút okolni. A kapitalista gazdálkodás nagyban előidézője volt a mai súlyos válságos helyzetnek. Olyan nagyarányú az elszegényedés az országban, hogy ennek enyhítésére ma már nem elég a hitbuzgalmi és karitatív egyesületek áldozatkészsége, hanem az államnak és a városnak jól felfogott politikai szempontból és okokból is segíteni keh a munkanélküliek ezrein és tízezrein." Korábban már szó esett arról, hogy a nővédő tagjai közül néhányan 1935-ben kézműipari, játékkészítési tanfolyamon vettek részt. Ezután a munkadélutánokon valamint a kiállításokon és vásárokon nagy szerepet kapott a játékkészítés és árusítás is. A kiállítást és vásárt ettől kezdve már nem csupán közvetlen karácsony előtt rendezték, hanem Mikulást megelőző napokban is. A karácsonyi kiállítást és vásárt rendszeresen Glattfelder püspök nyitotta meg. A kiáhítás és vásár befejezéseként teadélutánt tartottak, melyen a gyerekek színdarabot mutattak be. Az 1936. dec. 17-i teaesten például Török Sándorné rendezésében a következő gyerekek mutattak be rövid jeleneteket: Falta Marlka, Papp Gizella, Janovay Olga, Zahanyi Éva, Pronofalvy Éva, Engi Etel, Galambos Marika, Oltványi Mária, Sávay Ági, Szűcs Gabrieüa, Tóth * Ol Q Juliska, Bavkovszky Aranka, Czakó Erzsi, Fülöp Edit, Ábrahám Mária. 1938.januárjától a szerdai munkadélutánok, rövid karácsonyi és nyári szünettel már egész évben tartottak. Magyarország hadba lépése után a munkadélutánok már főleg a hadsereg igényeinek kielégítését szolgálták. A nővédő székházában varrodát rendeztek be a vöröskereszttel együttműködve, és felhívásban szólították fel a város varrni tudó hölgytagjait, hogy minél nagyobb számban kapcsolódjanak be a honvédek részére készülő ruhák készítésébe és kórházi fehérneműk varrásába. A varrodában még a nyári hónapokban sem szünetelt a munka, sőt a kiszabott ruhákat haza is lehetett vinni, és a varrást otthon végezni.

220 217 SzÚN 1931. okt. 17, SzN 1931. okt. 28, 1933. dec. 31. 218 SzN1936. dec. 16, 1937. nov. 30, dec. 12, Püsp. L. 3575/937. 219 SzN 1938. jan. 9. 220 SzN 1942. jún. 25, júl. 21, 24, okt. 16.