A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

PÁL József: A szegedi Katolikus Nővédő Egyesület (1919-1945)

tag: Bárdos Margit, Csaplár Irén, Gedey Aranka, Molnár Vilma, Mikkó Zsófia, Szabó Hajnalka, Szendrey Emilia és Borbála, Orthutay Ilona, Vastag Mária Szegényügy vezető: Kapcsándy Jánosné helyettes: dr. Kuchár Viktorné Rendező bizottság vez:dr. Szabó Józsefné tag: Kulinyi Juliska, Czeglédy Mária, Gedey Aranka, Hír Mihályné, Szalma Ilona, Lantos Júlia, Merts Gizella, Leflour Margit, Szüágyiné Darázs qo Vilma, Kovács Sándorné, Parragy Rózsa. A testület vezetősége lelki igazgatónak Polyák Károlyt kérte föl. Mivel az kéréqn sükre igent mondott, a püspök 1934. febr. 23-án a kinevezést engedélyezte. Polyák Károly és a nővédő vezetősége között azonban rövidesen súrlódások keletkeztek, így 1938-ban lemondott a patronessz testületnél végzett lelki vezetői és a fiókfogháznál lévő lelkipásztori munkáról. A patronessz testület lelki vezetője P. Oslay Oswald ferences lett.

40 A testület létszámáról és vezető testületéről elég hiányosak az adataink. Csak azt tudjuk, hogy 1938-ban a vezetőségen kívül 21 tagja és 28 jelöltje volt.

41 Az elöljáró poszton 1940. májusában már dr. Jancsó Mihályné nevével találkozunk,

42 őt pedig 1942 tavaszán Török Sándorné váltja fel, aki a nővédő alelnöki feladatát is ellátja.

43 5. A nővédő székháza A nővédő székháza, mely egyúttal a legfontosabb munkahely is volt, a Korona (ma Hajnóczy) u. 16. sz. alatt állt. Az épület 1913-ban készült el, hozzá a telket a nővédő, az épületet pedig begavári Back Bernát építtette. A földszinten napközi otthont üzemeltettek, az emeleti részen pedig az egyesület tevékenységét szolgáló helyiségek (közgyűlési terem oltárral, irodák, ruhatár, raktárak) voltak találhatók. 1925 nyarán az épületre még egy emeletet húztak, és itt helyezték el a Szent Erzsébet Leányinternátust.

44 A közgyűlési teremben működő kápolna az 1930-as évek elejére szűknek bizonyult, mivel az internátus növendékei, a patronessz testület tagjai, a szerzetesnők, a nővédő tagjai valamennyien az egyesület kápolnájában óhajtották vallási és lelki igényeiket kielégíteni. A nővédő vezetősége ezért 1934. jún. 12-én a püspökhöz fordult azzal a kéréssel, hogy engedélyezze a kápolna áthelyezését a Korona u. 18. sz. alatti udvari épületük két tágas szobájába, miután a közöttük lévő közfalat kibontanák, és az épületet némüeg átalakítanák. A püspök Raskó 38 Püsp. L. 697/934. 39 Püsp. L. 570/934. 40 Püsp. L.1525/938. 41 Ugyanott. 42 SzÚN 1940. máj. 17, 43 SzÚN 1942. máj. 23. 44 SzN 1926. nov. 21.