A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

SIPOS József: Parasztpárok és az impériumváltás Erdélyben

járási- és községi gazdakörök reorganizálásával biztosították. 1920. július 1-től újraindították az Erdélyi Gazda című újságot, amely eleinte alkalmanként, majd ősztől már kéthetenként, a Hangya című szövetkezeti lappal együtt jelentették meg. E nagyarányú szervezőmunka irányítását elsősorban magyar földbirtokosok és gazdatisztek végezték, de a helyi gazdakörökben és szövetkezetekben aktivizálódtak a gazdag- és középparasztság képviselői is. E munka eredményeként 1920. december 5-én Kolozsvárott már nagygyűlést tudtak tartani.

39 Az erdélyi magyarság gazdasági érdekképviseleti szervezkedését követte a kulturális majd a politikai. Ez utóbbinak egyik első jele a Keleti Újság december 24-i számában megjelentetett „Eljött a tettek ideje" című szerkesztőségi cikk. Ezt másnap követte Paái Árpád: A magyarság politikai aktivitása című nagyjelentőségű írása. Ebben bejelentette, hogy Kolozsvárott létrehozzák a Magyar Nemzeti Szövetség előkészítő bizottságát, amelyhez a legkisebb faluból is várják a csatlakozókat.

40 Az erdélyi magyarság politikai önszerveződését kívánta segíteni Kós Károly, Paál Árpád és Zágoni István híres röpirata, a Kiáltó Szó, amely 1921. január 24-én jelent meg Kolozsvárott. Az erdélyi magyar konzervatív földbirtokosok budapesti utasításokat váró és közben a bukaresti fejleményekre is figyelő taktikázgatását megunva Kós Károly és polgári radikális barátai összefogva a kalotaszegi tanítókkal, papokkal és parasztokkal 1921. június 5-én Bánfyhunyadon egy nagy népgyűlésen megalakították az Erdélyi Néppártot. Ez programja és tagságának társadalmi összetétele alapján lényegében egy demokratikus parasztpárt, amely a Nagyatádi Szabó István által vezetett Kisgazdapárt polgári demokratikus politikai örökségére kívánt építeni. E párt vezetője Kós Károly lett. Az Erdélyi Néppárt határozottan követelte a kisebbségi magyarság jogainak érvényesítését, de kiállt a magyar-román barátság meUett is. E párt szervezeti és politikai önáUóságát megtartva tagszervezete lett az 1921. július 6-án megalakult Magyar Szövetségnek. Ez utóbbinak a román hatóságok általi felfüggesztése után, 1922. augusztus 5-én a magyar földbirtokosok és dzsentri-hivatalnoki rétegek megalakították a Magyar Nemzeti Pártot. Ezt támogatta az Erdélyi Gazdasági Egylet a gazdakörök és Hangya Szövetkezetek többsége. Ezért — és mert nem kívánták megakadályozni az erdélyi magyarság egységes politikai pártjának létrehozását — az Erdélyi Néppárt 1922. december 28-án Kolozsvárott egyesült a Magyar Nemzeti Párttal. Az új párt neve: Országos Magyar Párt. Ebből azonban a konzervatív földbirtokosi-dzsentri-hivatalnoki vezetés később kiszorította Kós Károlyt és elvbarátait. E kitekintés csupán rendkívül vázlatos megjelenítése az erdélyi magyarság trianoni békeszerződés aláírása utáni pártpolitikai szervezkedésének. Annak részletes megírása már egy következő tanulmány feladata lesz. 39 Lásd az Erdélyi Gazda, 1920. júl. 1. 1921. jan. 9. közötti számait. 40 Keleti Újság, 1920. dec. 24., dec. 25. 1.