A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

SIPOS József: Parasztpárok és az impériumváltás Erdélyben

működtek a Magyar Gazdaszövetség helyi szervezetei, a gazdakörök, illetve a Hangya szövetkezetek helyi fiókjai. Ezek a Magyar Gazdaszövetség által 1917-ben indított A Barázda című újkonzervatív-agrárius hetilap szakmai-politikai befolyása alá kerültek. A magyar polgári demokratikus forradalom győzelme után A Barázda eszmei-politikai és szervezeti irányításával jöttek létre a helyi Földmíves Tanácsok. Ezek többségében a közép- és gazdagparasztság, vagy a helyi értelmiségiek (papok, tanítók) szerezték meg a vezetést. Ezen adatokat elemezve az is megállapítható, hogy Erdélyben a Székelyföldön alakították meg a legtöbb helyi Földmíves Tanácsot: Csík megyében 6 faluban, Háromszék megyében 10 faluban, Székelyudvarhely megyében 9 faluban, MarosTorda megyében pedig 13 faluban. Tehát 1918 végéig összesen 40 községben alakult Földmíves Tanács a Székelyföldön! Ezek többsége még a román hadsereg bevonulása előtt, szép számban voltak azonban olyanok is, amelyek már annak bevonulása után szerveződtek. Az erdélyi szervezőmunka nehézségeit mutatja a következő eset: december elején Kacsó József Mezőmadarasról a „szervezett székely földmívelő nép nevében" táviratban kérte A Barázda szerkesztőségét, hogy a központi előadók velük együtt induljanak a székelység beszervezésére. Aztán jött a hír, hogy a román hadsereg elfoglalta a vidéket. A Barázda című lap azt üzente: „Sosem 9 7 fogjuk szervezett székely testvéreinket elhagyni!" A Barázda a helyi Földmíves Tanácsok feladatait így fogalmazta meg: „Senki ellen sem irányulnak, de igen is nagy szerepük lesz a földreformnál, mert véleményt adnak, hol és kinek keh adni földet. De addig is éberen őrködjenek, nem szenved-e csorbát a földmívelő nép érdeke. Sürgős szükség van rá, hogy valamennyi Földmívelő Tanács azonnal írjon fel a népkormányhoz, s az alispánhoz, no hogy a falusi népnek petróleumot és lábbelit adjanak." Az Erdélyben 1918 végén megalakult helyi Földmíves Tanácsok munkájáról egyelőre nincs több adatunk. Mit csináltak? Müyen érdekeket képviseltek? Müyen volt a viszonyuk a katona- és parasztmozgalmakhoz? Milyen kapcsolatban voltak a helyi Nemzeti Tanácsokkal? Hogyan fogadták a királyi román hadsereg bevonulását, annak intézkedéseit? Müyen kapcsolatokat építettek ki az új hatalommal? E kérdésekre csak a további helytörténeti kutatások után lehetséges választ adni! A FÖLDMÍVESPART ERDÉLYBEN A Földmívelő Tanácsok gyors terjedése, a Kisgazdapárt országos szervezkedésének sikerei, a magyar uralkodó osztályok dualizmuskori pártjainak széthullása, az MSZDP falusi térfoglalása, a Kommunisták Magyarországi Pártja (továbbiakban: KMP) november 24-én történt megalakulása, a demokratikus földreform előkészületei és a januárra kitűzött nemzetgyűlési választások a Magyar Gazdaszövetségbe tömörült középbirtokosokat, dzsentri-hivatalnokokat és gazdagparasztokat egy új agrárpárt létrehozására ösztönözték. A Barázda november 30-i szá27 A Barázda, 1918. dec. 14. 506. 28 Uo. 1918. dec. 7. 497.